A szociáldemokratákból (SPD), a szabaddemokratákból (FDP) és a zöldpártiakból álló hármas koalíció a csúfos választási vereség után a jövő évi költségvetés kapcsán ingott meg, és előre hozott választást követel a jobboldali ellenzék.
Korábban írtuk, hogy a német legfelsőbb bíróság tavalyi döntése hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a büdzsén, valamint az ítélet korlátozta a kormány lehetőségét is arra, hogy pénzt vegyen fel a speciális alapokból, amelyeket az alkotmányos adósságfék megkerülésére hoztak létre. Az ítélet következményei még ma is kísértik a kormánykoalíciót, és arra kényszerítik a kormánypártokat, hogy 2025-re jelentősen csökkentsék a szövetségi kiadásokat.
A német kormánykoalíció pártjairól annak megalakulása óta tudjuk, hogy olyanok, mint a tűz és a víz, mutatott rá lapunknak Prőhle Gergely.
A zöldpártiak és a liberálisok azt gondolták, hogy a modernizációt zászlajukra tűzve át tudják hidalni ezeket az alapvető koncepcionális nézeteltéréseiket, ami teljes tévedésnek bizonyult, mondta az NKE John Lukacs Intézet programigazgatója.
Németország gazdasági helyzetének nehézségei már a háború előtt is ismertek voltak, azok a strukturális problémák, mint például a digitalizáció elmaradására, az adórendszer korszerűsítésére, a közteherviseléssel kapcsolatos vélemények összhangba hozására vonatkozók, már látszottak a háború kitörése előtt.
Az orosz–ukrán háború pedig a növekvő energiaárakkal és a német gazdaság alapját képező német–orosz együttműködés megszűnésével vagy annak megakadályozásával újabb nehézségeket okozott, hangsúlyozta a szakértő.
A baloldali kormánypártok – a szociáldemokraták és a zöldpártiak – határozottan ellenzik a szociális programokat érintő megszorításokat, és a szigorú kiadási szabályok lazítását támogatják, míg a szabaddemokraták ragaszkodnak ezekhez a szabályokhoz.
A német koalíciós pártok koncepcionális különbségére az adósságfék – mely egy hazánkban is ismert alkotmányos intézmény – és az azzal kapcsolatos álláspont vonatkozik, mondta el Prőhle Gergely.
A liberálisok ezt nem akarják felfüggeszteni, mert szerintük a költségvetési szigor igenis fontos. Viszont ez az álláspont nem teszi lehetővé, hogy a kormány a gazdaságot dinamizáló lépéseket tegyen, ami segíthetne kilábalni a recesszióból, mondta a szakértő.
„Olyan nincs, hogy se az adósságféket nem oldjuk fel és se adót nem emelünk, hiszen akkor nincs pótlólagos forrás a költségvetésben”, folytatta Prőhle Gergely. Hozzátette:
Valami kompromisszumra kell tehát jutniuk a szabaddemokratáknak vagy a szociáldemokratáknak, arra viszont, amit az ellenzék követel, hogy előre hozott választások legyenek, a német konstruktív bizalmatlanság intézménye biztosította stabilitás miatt nem sok esélyt látok. Ehhez ugyanis az kell, hogy valaki a kormánykoalíció tagjai közül is úgy döntsön, hogy a parlament feloszlatása valóban szükséges.
Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Chistian Lindner pénzügyminiszter a tervek szerint július elején, a Bundestag nyári szünete előtt mutathatja be a jövő évi költségvetés tervezetét, azonban a koalíciós pártoknak kevés mozgástere van a 2025-re előirányzott mintegy 451 milliárd eurós költségvetésben.
