Noha a nemzetközi sajtóban ritkán hallani Kenyáról, a kelet-afrikai ország a napokban mégis címlapokra került: tüntetők tömege ostromolta meg a parlament épületét a fővárosban, Nairobiban, ám az adóellenes demonstráció erőszakba fulladt. A megmozdulás során a tüntetők közül többen életüket vesztették, a hadsereget is bevetették. A Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt arról, mire számíthatunk Kenyában, valamint regionális szempontból hogyan értelmezhetők az események.
Könnygázzal oszlatja a rendõrség a kenyai kormány által bevezetni kívánt új adók elleni tiltakozást a nairobi parlamentnél 2024. június 25-én. Fotó: Daniel Irungu Forrás: MTI/EPA
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Hatalmas, több ezer fős tüntetések robbantak ki a kelet-afrikai Kenyában, azt követően, hogy a kormány bejelentette, 2,7 milliárd dollárral (nagyjából ezermilliárd forint) tervezi emelni az adóbevételeket. A tiltakozók azonban a terv visszavonását követelik, országszerte utcákra vonultak az emberek, a rendőrségi sorfalat áttörve a parlamentet megtámadták és felgyújtották, a tüntetések több helyen erőszakba torkolltak. A támadáskor a parlamentben éppen üléseztek a képviselők, ők sajtóhírek szerint az épület alatt húzódó folyosókon át menekültek ki.
Members of Parliament escaping yesterday in Nairobi, Kenya.
A BBC brit közszolgálati média szerdai közlése szerint legalább 13 tüntető vesztette életét, még a hadsereget is bevetette a kormány. Az emberek nemcsak Nairobiban vonultak utcákra, hanem más nagyvárosokban is, több helyen beszámoltak arról, hogy felgyújtották azoknak a képviselőknek a házát, akik megszavazták a törvényt.
A megmozdulásoknak szerdára meg is lett a hatása: egy nappal a tüntetések erőszakba torkollása után William Ruto kenyai elnök bejelentette, nem fogja aláírni a 2024-es pénzügyi törvényjavaslatot – írta az al-Dzsazíra pánarab hírportál. „Vezetek egy kormányt, de vezetem az embereket is, és az emberek felszólaltak” – fogalmazott nyilatkozatában.
Egyúttal arra kérte a parlamentet, az igazságszolgáltatást, valamint az önkormányzatokat, hogy költségvetési megszorításokat hajtsanak végre. Az államfő korábban „egy szervezett bűnözői csoportot” tett felelőssé, amiért a békés demonstrációk erőszakba torkolltak. Kiemelte, „a kenyai demokráciát, a jogállamiságot és az ország integritását érte támadás”, amely az ország nemzetbiztonságára is súlyos fenyegetést jelent. Kenyában egyébként nem túl gyakoriak az erőszakba torkolló tüntetések, ennek kapcsán lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója elmondta,
Kenya Kelet-Afrika legstabilabb állama, Afrika egyik gazdasági motorja.
Hozzátette azonban, hogy alkalmanként még ebben az országban is előfordulnak erőszakos demonstrációk, legutóbb a 2017-es választások során, tehát hét évvel ezelőtt lehetett hasonló jeleneteket látni. A szakértő szerint kevés esélye van annak, hogy Kenya az összeomlás szélére sodródjon. Kiemelte, a tüntetések fő helyszíne, Nairobi, nemcsak az országnak, hanem Kelet-Afrikának az üzleti központja, ám a tüntetők zöme a nyomornegyedek munkanélküli fiataljai. Az ország gazdasági helyzete azonban korántsem túl fényes; Marsai Viktor elmondta, egészen nagy méreteket öltött a szürkegazdaság, ám a beterjesztett törvényjavaslat következtében azoknak is adózniuk kellett volna, akik ez idáig ezt nem tették meg. Hangsúlyozta, ha életbe lépett volna a törvény, az súlyos terhet rótt volna a lakosságra.
A szakértő azonban úgy látja, a tüntetésekben Ruto elnöknek is szerepe van: az államfő ugyanis „a nép egyszerű gyermeke” imázzsal küzdötte fel magát, utcai árusból lett Kenya elnöke. Az ország gazdaságát azonban nagyon megviselte a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború, végül pedig belekerült a kínai adósságspirálba is.
Marsai Viktor szerint a kenyai megmozdulásoknak regionális szinten aligha lesz hatása, a tüntetők el fognak csendesedni.
„A kenyaiak látják, milyen régióban vannak, milyen konfliktusok veszik őket körül Dél-Szudántól Szomáliáig” – zárta szavait a szakértő, aki szerint a helyieknek nem válna előnyére, hogy a viszonylag jó életkörülményeket és egy alapvetően jól működő államapparátust szétverjenek egy adóreform miatt.
Borítókép: Könnygázzal oszlatja a rendőrség a kenyai kormány által bevezetni kívánt új adók elleni tiltakozást a nairobi parlamentnél 2024. június 25-én (Fotó: MTI/EPA/Daniel Irungu)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
