A megmozdulásoknak szerdára meg is lett a hatása: egy nappal a tüntetések erőszakba torkollása után William Ruto kenyai elnök bejelentette, nem fogja aláírni a 2024-es pénzügyi törvényjavaslatot – írta az al-Dzsazíra pánarab hírportál. „Vezetek egy kormányt, de vezetem az embereket is, és az emberek felszólaltak” – fogalmazott nyilatkozatában.
Egyúttal arra kérte a parlamentet, az igazságszolgáltatást, valamint az önkormányzatokat, hogy költségvetési megszorításokat hajtsanak végre. Az államfő korábban „egy szervezett bűnözői csoportot” tett felelőssé, amiért a békés demonstrációk erőszakba torkolltak. Kiemelte, „a kenyai demokráciát, a jogállamiságot és az ország integritását érte támadás”, amely az ország nemzetbiztonságára is súlyos fenyegetést jelent. Kenyában egyébként nem túl gyakoriak az erőszakba torkolló tüntetések, ennek kapcsán lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója elmondta,
Kenya Kelet-Afrika legstabilabb állama, Afrika egyik gazdasági motorja.
Hozzátette azonban, hogy alkalmanként még ebben az országban is előfordulnak erőszakos demonstrációk, legutóbb a 2017-es választások során, tehát hét évvel ezelőtt lehetett hasonló jeleneteket látni. A szakértő szerint kevés esélye van annak, hogy Kenya az összeomlás szélére sodródjon. Kiemelte, a tüntetések fő helyszíne, Nairobi, nemcsak az országnak, hanem Kelet-Afrikának az üzleti központja, ám a tüntetők zöme a nyomornegyedek munkanélküli fiataljai. Az ország gazdasági helyzete azonban korántsem túl fényes; Marsai Viktor elmondta, egészen nagy méreteket öltött a szürkegazdaság, ám a beterjesztett törvényjavaslat következtében azoknak is adózniuk kellett volna, akik ez idáig ezt nem tették meg. Hangsúlyozta, ha életbe lépett volna a törvény, az súlyos terhet rótt volna a lakosságra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!