Iráni elnökválasztás: érvénytelen szavazatokkal tüntethetnek

Elnökválasztást tartanak ma Iránban, Ebrahim Raiszi májusi halálával ugyanis megüresedett az államfői szék, amelyért – két jelölt visszalépése után – négy jelölt fog indulni. A perzsa ország leendő elnökére nem kevés feladat vár, olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a migráció, a nemzetközi szankciók, valamint a gazdasági helyzet okozta nehézségek. Tárik Meszárt, az MCC Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatóját kérdeztük a voksolás lehetséges kimeneteléről, az elnökre váró feladatokról, valamint Irán külkapcsolatairól.

Választási plakátok Teheránban 2024. június 27-én. Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: AFP/NurPhoto

A szavazólapon az irániak négy jelöltre szavazhatnak, ám szakértők aligha tudják megtippelni, kié lesz a győzelem, ugyanis még a felmérések is egészen eltérő eredményeket jósolnak.

Az egyik forgatókönyv szerint Maszúd Peszeskján nyerhet, aki a szavazatok 37,7 százalékát szerezheti meg, a második helyen végezhet Szaid Dzsalili 29,4 százalékkal, a harmadik helyre pedig Mohamed Báqer Qalibáf kerülhet 8,3 százalékkal.

Tárik Meszár azonban hangsúlyozta, az államfői tisztséghez a szavazatok legalább 50 százalékát kell megszerezni, a felmérések azonban arra utalnak, hogy egyik jelölt győzelme sem biztos, így második körre kerülhet sor, amelynek során két jelölt közül választhatnak a szavazók.

Iran is heading to a snap presidential election with no clear favourite among four candidates.

The moderate Massoud Pezeshkian has received backing from the country's reformist bloc.

But will this development be enough to increase voter turnout among disillusioned Iranians? pic.twitter.com/ekPjmUd289

— TRT World (@trtworld) June 27, 2024

Raiszi halálával azonban nemcsak az elnöki szék üresedett meg, hanem az ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének utódlása is kérdésessé vált. A címet jelenleg Ali Hámenei viseli, és korábban még nem volt arra példa, hogy az utódjának szánt jelölt idő előtt életét vesztette. Tárik Meszár rámutatott, Iránban nincs egy jól bejáratott mechanizmus az ajatollah megválasztására vonatkozóan, nem tartja ugyanakkor kizártnak, hogy olyan politikus kerül az elnöki székbe, aki később akár a legfelsőbb vezető is lehet.

Az már azonban biztos, hogy a következő elnökre nem kevés feladat vár, a szakértő ezek közt említette a nemzetközi szankciók által sújtott gazdaságot, valamint a migrációt; utóbbi esetében hangsúlyozta, körülbelül hatmillió afgán menekült él Iránban.

A perzsa országra az utóbbi időben egyre több figyelem irányult, különösen az orosz–ukrán háború óta, Moszkva ugyanis a nyugati kapcsolatok megromlása után Kelet felé vette az irányt. Tárik Meszár úgy látja, bárhogyan is alakuljon az elnökválasztás eredménye, megmarad a szoros kapcsolat Moszkvával, és hasonlóan alakulhat Irán szíriai jelenléte is.

Borítókép: Választási plakátok Teheránban 2024. június 27-én (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)