Ebrahim Raiszi iráni elnök tragikus halálának híre az egész világot bejárta májusban, másfél hónappal később pedig már az utódjáról szavaznak az irániak. Körülbelül 61 millióan jogosultak a voksolásra, ám előrejelzések szerint nem lesz túl magas a részvételi arány – ahogy egyébként a tavaszi parlamenti választások során is történt, akkor a szavazásra jogosultak mindössze 41 százaléka vett részt a voksoláson. A Magyar Nemzetnek Tárik Meszár, az MCC Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója azonban arról beszélt, közvélemény-kutatások szerint 45,5 százalék ígért biztos részvételt a választáson, ám álláspontja szerint alacsonyabb lesz az arány, és még alacsonyabb lehet az érvényes szavazatok száma.
Sokan azt tervezik, hogy direkt érvénytelen szavazatot adnak le. Legfőképpen azért, mert sokan ellenzik az iráni rendszert, és így tüntetnek ellene
– magyarázta.
A voksoláson eredetileg hat jelölt indult volna, ám az elmúlt két napban ketten bejelentették visszalépésüket: Amirhosszein Hasemi alelnök azzal indokolta döntését, hogy a többi konzervatív jelölt esélyeit kívánja erősíteni, Alireza Zakani teheráni polgármester pedig azért lépett vissza, hogy „megakadályozza Haszan Róháni volt elnök harmadik kormányának megalakulását”, utalva ezzel Maszúd Peszeskján reformista elnökjelöltre, akit Mohamad Dzsavad Zarif, Róháni volt külügyminisztere támogat.
