A bencés közösség a hálája kifejezéseként emléket állított a magyar támogatásnak. A sekrestye oltárán elhelyezték Szent István magyar király szobrát, az oltárban pedig Erdő Péter bíboros-érsek adományából származó Szent István ereklyét, és a monostor udvarán fúrt kutat is Szent István királyról nevezték el, így a Santa Maria della Misericordia templom és monostor a jelentős magyar vonatkozással bíró itáliai kulturális emlékek és zarándokhelyek sorába emelkedett.
A 2016-os közép-itáliai földrengés során Norciában a legtöbb történelmi épület, templom romba dőlt vagy statikailag veszélyessé vált, köztük a Szent Benedek-bazilika és a kolostor is. A húszfős bencés szerzetesközösség adományokból fogott hozzá a kápolna újjáépítéséhez, valamint a hozzá csatlakozó Hegyi Szent Benedek Monostor felépítéséhez, azonban a források nem voltak elegendők az építkezés befejezésére.
2020 márciusában Benedict Nivakoff norciai perjel levélben fordult Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövethez, Magyarország támogatását kérve építkezésükhöz.
Az épületegyüttes átadásán részt vett Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár. Beszédében kiemelte, hogy a keresztény Magyarország megteremtése hit és politikai döntés eredménye volt. Kiemelte, István király elhatározta, hogy keresztény országot épít, ehhez a pápa jóváhagyását és a bencések támogatását kérte.
Az irány világos volt Szent István idejében, és ma is világos. Ma is döntenünk kell, hogy mire építjük nemzetünk és hazánk jelenét és jövőjét. Ha nem hozzuk meg ezt a döntést, akkor mások hozzák meg helyettünk, de más értékek alapján
– fogalmazott.
Azbej Tristan lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy amikor a 2016-os földrengés romba döntötte a Norciai Bencés Apátság kolostorát, akkor nem csak egy építészeti örökség dőlt romba. Norcia nemcsak a hitélet nagyon fontos helyszíne, hanem az egész európai keresztény kultúra és civilizáció szempontjából egy kiemelt hely szenvedett hatalmas veszteséget. Ez ugyanis Európa védőszentjének, Szent Benedeknek a szülővárosa. Az államtitkár kiemelte, hogy
a Norciában élő szerzetesközösség még az eredeti bencés regulát tartva az eredeti egyházi gondolatot, teológiát viszi tovább. Ezért tartotta nagyon fontosnak a magyar kormány, hogy egy ilyen jelentőségű civilizációs szempontból is kiemelt helyszínnek az újjáéledését támogassa.
Hozzáfűzte, bár a Hungary Helps programot sokan úgy ismerik, mint amely az üldözött keresztényeket segíti szerte a világon, mégis fontosnak tartották ezt az ügyet is.
Igaz, hogy itt nincs keresztényüldözés, viszont az tapasztalható, hogy az európai kultúrában igyekeznek visszaszorítani a kereszténységet, ezért igen fontos a magyar állam szimbolikus gesztusa és segítsége az újjáépítésben.
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány azt reméli, hogy Norcia egy spirituális újjáéledésének lesz a színtere.
Norcia Európa, Itália, az újjászületés és a béke szimbóluma – nyilatkozta lapunknak Lorenzo Fontana a római képviselőház elnöke. Ez a hely rendkívüli jelentőséggel bír a nyugati kultúra számára. A római parlament elnöke azt is elmondta, végtelenül hálásak mindenkinek, aki a megújításhoz anyagi támogatást nyújtott, így a magyar kormánynak is. A bencés közösség apátja és a város vezetősége is elismeréssel szólt a magyarok nagylelkű adományáról.
Giuliano Boccanera, Norcia város polgármestere hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos nemcsak a szerzetes közösség, hanem a város számára is a magyarok támogatása, hiszen 2016-ben Norcia a földrengés következtében óriási károkat szenvedett el.
Csodálatos ajándék a magyar kormány és állampolgárok részéről ez a gesztus, amellyel közelségükről, barátságukról tesz tanúságot
– szólt elismerően a polgármester, majd hozzáfűzte szívükben őrzik a magyarok kedvességét és együttérzését. A bencés közösség tagjai hangsúlyozták, hogy az új zarándokház szeretettel várja a magyar zarándokokat, valamint lehetővé teszi a magyarországi bencés közösségekkel, elsősorban a győri bencésekkel megkezdett kapcsolatok erősítését.
Borítókép: A felújított kápolna (Fotó: Jánosi Dalma)
