Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget. A lap kiemelte, egy évtizeddel ezelőtt teljes titokban hajtották végre a műveleteket, most viszont éppen az ellenkezője történik: a NATO főtitkára gyakran dicséri és méltatja azokat a tagállamokat, amelyek hozzájárulnak az elrettentéshez. A The Telegraph példaként Hollandiát említette meg, amely olyan vadászgépekbe fektetett be, amelyek képesek az amerikai nukleáris fegyverek befogadására.
Az átláthatóság segíti kommunikálni azt az üzenetet, hogy nukleáris szövetség vagyunk. A NATO célja természetesen egy nukleáris fegyverek nélküli világ, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk
– hangsúlyozta.
Hozzátette: ha „Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, a NATO pedig nem”, veszélyesebb a világ. A szövetség főtitkára nem tartja kizártnak, hogy a távoli jövőben valóban szembe kell néznie a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával. A globális fegyverkezési verseny az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ért egy újabb fordulóponthoz, az elmúlt több mint két évben a nagyhatalmakon túl a regionális hatalmak is igyekeznek megerősíteni védelmüket és támadókapacitásaikat. Kína például 2030-ra annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint az Egyesült Államok – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!