Nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyal a tagállamokkal a NATO-főtitkár

Meg kell mutatnia a blokknak a nukleáris arzenálját – erről beszélt a hét végén Jens Stoltenberg egy interjúban. A NATO-főtitkár ugyanis úgy látja, elrettentő erőre van szükség válaszul az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésre.

2024. 06. 17. 6:46
STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár. Fotó: Toms Kalnins
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nukleáris fegyvereket helyezne készenlétbe Jens Stoltenberg, aki szerint elrettentő erőt kell demonstrálni az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekre válaszul. A NATO-főtitkár a brit The Telegraph napilapnak adott interjújában beszélt arról, az üggyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások a tagállamokkal.

„Nem fogok belemenni a műveleti részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kell működőképesnek lennie, és hányat kell tárolni, de egyeztetnünk kell ezekről a kérdésekről. Pontosan ezt tesszük” – fogalmazott.

A konzultációk központi témái között a robbanófejek raktárakból való kivonását és készenlétbe helyezését, valamint az átláthatóság elrettentésként való felhasználását említette.

Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget. A lap kiemelte, egy évtizeddel ezelőtt teljes titokban hajtották végre a műveleteket, most viszont éppen az ellenkezője történik: a NATO főtitkára gyakran dicséri és méltatja azokat a tagállamokat, amelyek hozzájárulnak az elrettentéshez. A The Telegraph példaként Hollandiát említette meg, amely olyan vadászgépekbe fektetett be, amelyek képesek az amerikai nukleáris fegyverek befogadására.

Az átláthatóság segíti kommunikálni azt az üzenetet, hogy nukleáris szövetség vagyunk. A NATO célja természetesen egy nukleáris fegyverek nélküli világ, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk

– hangsúlyozta.

Fellövik a szilárd üzemanyaggal működő Hvaszong–18-as interkontinentális ballisztikus rakétát egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen április 13-án Fotó: MTI/EPA/KCNA

Hozzátette: ha „Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, a NATO pedig nem”, veszélyesebb a világ. A szövetség főtitkára nem tartja kizártnak, hogy a távoli jövőben valóban szembe kell néznie a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával. A globális fegyverkezési verseny az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ért egy újabb fordulóponthoz, az elmúlt több mint két évben a nagyhatalmakon túl a regionális hatalmak is igyekeznek megerősíteni védelmüket és támadókapacitásaikat. Kína például 2030-ra annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint az Egyesült Államok – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.