Az Egyesült Államok engedélyezte ugyan az amerikai fegyverek bevetését, ám kizárólag akkor, ha a célpontok közvetlen fenyegetést jelentenek az ukrán erőkre, a belgorodi támadás esetében viszont egyelőre nem világos, valóban adottak voltak-e a feltételek. A Reuters hírügynökségnek egy meg nem nevezett ukrán tisztviselő elismerte, a hadsereg elkezdte bevetni Oroszország területei elleni támadások során az amerikai fegyvereket, ám eddig betartották Joe Biden amerikai elnök kérését, azaz a határ menti területekre korlátozták a műveleteket.
Az utóbbi időben azonban partnerei sorra engedélyezték Ukrajnának, hogy fegyvereikkel erőteljesebb támadásokat mérjen az orosz csapatokra, beleértve az orosz területen állomásozó katonai célpontok elleni műveleteket is – noha minden egyes ilyen lépéssel eggyel közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz.
A háborúpárti nyugati politikusokat mindez azonban korántsem aggasztja, legutóbb Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, Párizs Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket szállít Ukrajnának. Az államfő továbbá jelezte, Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzését is tervezi. Noha Macron közlése szerint jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában, többször utalt arra, nyugati katonákat kellene a háborúban álló országba küldeni.
Úgy tűnik, sem a Nyugat, sem Zelenzkij nem veszi komolyan Oroszország szavait: Moszkva már több ízben felhívta a figyelmet arra, következményekkel kell számolniuk, ha a Nyugat belesodródik a háborúba.
Putyin a napokban ismét figyelmeztetett: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. A nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására szimmetrikus választ helyezett kilátásba.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!