A kilencedik Európai Parlament (EP) szavazási szokásait elemzi az utolsó ötéves ciklus (2019–2024) során a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének legújabb publikációja. Az elemzés kiemelt figyelmet fordított az Európai Néppárt (EPP) szavazási tendenciáira a négy fő jogalkotási téma körül: a migrációs és menekültügyi paktum, az európai zöldmegállapodás, a Magyarország és Lengyelország elleni állásfoglalások, valamint a kereskedelmi megállapodások. A tanulmány a tényeket részesíti előnyben, 86 uniós jogszabály kapcsán elemzi az EPP álláspontját a legfontosabb politikai ügyekben és a következő eredményeket tárja az olvasó elé:
az esetek 95 százalékában a EPP pontosan úgy szavazott, mint az európai szocialisták (S&D) és liberálisok (Renew), 75 százalékban úgy, mint a Zöldek és 61 százalék úgy, mint az európai szélsőbaloldal. Ezzel szemben ritkán szavaztak együtt a konzervatív (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) jobboldali csoportokkal.
A tanulmánnyal kapcsolatban az egyik társszerző, Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője értékelte a Magyar Nemzetnek az EPP szavazási tendenciáit.
A kérdés, amelyből kiindultunk az volt, hogy az EPP még mindig jobbközép párt-e? Elemzésünk segít a választóknak abban, hogy saját véleményt alkossanak erről a kérdésről. Véleményem szerint ezek a számok két dolgot mutatnak: először is, hogy a jelenlegi koalíció az Európai Parlamentben nagyon fegyelmezett és hatékony, másodszor pedig, hogy határozottan balra hajlik, mivel a jobboldali politikai csoportokat szinte szisztematikusan kizárják a döntéshozatali folyamatból
– jelentette ki Rodrigo Ballester.
Valójában ez nem meglepő, az Európai Parlament legalább húsz éve így működik. Az EPP és a tőle balra álló összes politikai párt (beleértve a Zöldeket és a szélsőbaloldaliakat is) közötti szövetség jelentette a megoldást Brüsszelben több mint két évtizede.
Ami meglepő, az a Brüsszelben és Strasbourgban történő együttműködés mértéke olyan pártok között, amelyek nemzeti szinten gyakran élesen szemben állnak egymással. Vajon a németországi, spanyolországi vagy görögországi szavazók tudatában vannak annak, hogy a EPP-re leadott szavazatukkal végül a baloldali politikát támogatják? Ez egy jogos kérdés
– jelentette ki.
A nemrég lezárult európai parlamenti választások következtében az EPP megtartotta vezető pozícióját, de a baloldali pártok népszerűsége csökkent és ezzel szemben a jobboldal megerősödött. Joggal merül fel a kérdés, hogy ennek fényében mi várható az EPP-től az elkövetkező ciklusban. Rodrigo Ballester szerint, bár az ECR, illetve az ID érezhetően megerősödött, és együttesen az új Európai Parlament legerősebb tömbjévé válhatnak, ez még nem elegendő ahhoz, hogy megváltoztassák a jelenlegi megegyezést az Európai Parlamenten belül.
Elképzelhető, hogy az EPP valahogyan tudomásul veszi majd e pártok felemelkedését, és szigorúbb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, valamint pragmatikusabbá válik a zöldpolitikák terén is, de ennél többre nem számíthatunk.
Hozzátette: „Ha lesz is politikai változás Brüsszelben, az inkább a nemzeti kormányok (Franciaország, esetleg Hollandia) részéről fog érkezni. Mindemellett, az Európai Parlamentben a hangosabb és szervezettebb jobboldali pártok biztosan képesek lesznek befolyásolni a vitát”. Azzal kapcsolatban, hogy a fontosabb jogalkotási területek kapcsán lehet-e számítani jelentős változásra, Rodrigo Ballester kiemelte a migrációs és menekültügyi paktumot. „Az illegális migrációból eredő társadalmi feszültség annyira erős és élénk az egész kontinensen, hogy az EPP nem fogja tudni teljesen figyelmen kívül hagyni azt. Ráadásul néhány baloldali párt (például Németországban) szintén ellenzi a tömeges migrációt” – magyarázta. Végezetül, Rodrigo Ballester kiemelte, hogy bár az európai parlamenti választások nem hoztak úttörő változásokat, az Európai Tanács átalakulása változtathat ezen.
Az egyetlen módja annak, hogy konzervatívabb Európai Unió tagjai legyünk, ha több jobboldali kormány van az Európai Tanácsban
– mutatott rá.
A szakértő kiemelte Franciaország helyzetét is, ahol hatalmas népszerűségre tett szert a jobboldali ellenzék, a Nemzeti Tömörülés párt a francia elnök vezette Reneszánsz párttal szemben. A csúfos bukás után rövidesen Emmanurel Macron vezető be is jelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását. „Most minden szem Franciaországra szegeződik, ahol a Nemzeti Tömörülés vezette kormány talán még az újonnan megválasztott Európai Parlamentnél is jobban megváltoztathatja a helyzetet” – zárta gondolatait Rodrigo Ballester.
