Sebastian Kurz, Ausztria egykori kancellárja interjút adott a Blick am Sonntag című lapnak, amelyben bírálta a német és a brüsszeli klímapolitikát.
Az a benyomásom, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az emberek néha azt hiszik, hogy Németország vagy Európa egyedül meg tudja menteni az egész világot. Az energiapolitikától az adópolitikáig olyan intézkedéseket hoznak, amelyek nem feltétlenül segítenek abban, hogy az ipari vállalatok számára továbbra is megérje Németországban termelni
– fogalmazott Kurz, aki az interjú során kitért az európai kormányok migrációs politikájára is.
Az államok alapvető feladata, hogy megvédjék határaikat, hogy eldöntsék, ki élhet az országban és ki nem. Ezek a működő államok alapvető feladatai. Sok kormány már nem teljesíti ezt a feladatot. Egyszerűen elfogadott, hogy számtalan ember illegálisan jut el Európába. Az azonban rendkívül problematikus, ha nagy számban bevándorlók közvetlenül a szociális rendszerbe érkeznek. Ez a rendszerek megterheléséhez és több bűnözéshez vezet, ami viszont feszültségeket okoz a társadalomban. Ez veszélyes játék
– vélekedett az osztrák történelem legfiatalabb kancellárja.
Az 1986-ban Bécsben született Sebastian Kurz 24 évesen lépett a politikába, és 27 évesen Ausztria legfiatalabb külügyminisztere lett. 2017-ben választási győzelemre vezette az Osztrák Néppártot (ÖVP), és ő lett a szövetségi kancellár. Az úgynevezett ibizai ügyig a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal, majd a Zöldekkel alkotott koalíciót. Az ÖVP korrupciós botránya miatt 2021-ben lemondott.
Kurz ma sokat utazik a Közel-Keleten üzleti ügyben. Két izraeli üzlettársával együtt 2022-ben Tel-Avivban megalapította a DREAM nevű mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági vállalatot. A vállalat jelenleg mintegy száz embert foglalkoztat. A cég 2023 végére mintegy 35 millió dollárnyi befektetést gyűjtött be, mintegy kétszázmillió dolláros értékelés mellett. Kurz tanácsadóként és befektetőként is tevékenykedik nemzetközileg az SK Management GmbH nevű tanácsadó cégével. Az osztrák politikus nős és egy két és fél éves fiú édesapja.
Fókuszban az orosz–ukrán háború
Sebastian Kurzot az orosz–ukrán háború miatt Oroszországra kiszabott szankciókról is kérdezték. Az osztrák politikus szerint szükség volt arra, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be válaszul az orosz agressziós háborúra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
A cél azonban az kell legyen, hogy tűzszünetet és a háború végét érjük el, majd lépésről lépésre ismét csökkentsük a blokkok kialakulását – mert ez végső soron egyszerűen egy megosztott világhoz és a világgazdaság eltolódásához vezet
– mondta Kurz, majd hozzátette, hogy Európa szenved, míg az orosz gazdaság tavaly erősebben nőtt, mint az európai. Ráadásul a Kína és Oroszország közötti kereskedelmi mérleg 25 százalékkal emelkedett.
Kétes ítélet
Februárban Kurzot – nem jogerősen – elítélték az ibizai bizottságnak tett hamis nyilatkozatok miatt. A bírói ítélet kapcsán emlékeztetett,
Ausztriában egy bíró dönthet arról, hogy egy parlamenti bizottságnak tett kijelentésemet igaznak vagy valótlannak lehet-e értelmezni, és ezt a bírót nem sokkal korábban magát is elítélték, mert illegálisan továbbított aktákat egy ellenzéki képviselőnek
– idézte fel Sebastian Kurz.
Borítókép: Sebastian Kurz volt osztrák kancellár (Fotó: APA-PictureDesk via AFP/Alex Halada)
