Tarolt a jobboldal a spanyolországi európai parlamenti választásokon. A konzervatív Néppárt (PP) 22 mandátumot szerzett, kettővel többet mint a második helyen végzett szocialisták (PSOE). A harmadik helyen pedig a Santiago Abascal vezette, szintén jobboldali Vox zárt és három képviselői hellyel többet (6 fő) sikerült szereznie mint a 2019-es választásokon.
Több mint 38 millió spanyolt hívtak az urnákhoz vasárnap azzal a céllal, hogy megválasszák azt a 61 EP-képviselőt, akik Spanyolországot képviselik majd a következő ciklusban az Európai Parlamentben, de a részvételi arány mindössze 38 százalékos volt.
Az eredménynek kevés köze van az Európát érintő kihívásokhoz, ugyanis a spanyolok voksát sokkal inkább a belpolitikai konfliktusok határozták meg. Pedro Sánchez szocialista kormányfő az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy a jobboldal orra alá dörgölheti győzelmét, de erről végül kénytelen lesz lemondani. A konzervatív Néppárt vezetője, Alberto Núnez Feijóo célja pedig most az, hogy a vasárnapi választások győzteseként leváltsa a Sánchez-kormányt. Feijóo tavaly megnyerte a spanyolországi előrehozott választásokat is, és a héten azt ígérte a spanyoloknak, hogy ha ezúttal is övé lesz a győzelem, akkor minden törvényes eszközzel fel fog lépni a baloldali-szélsőbaloldali kormánykoalíció ellen, köztük bizalmatlansági indítvány benyújtását is tervezi Pedro Sánchez ellen.
A tervek hátterében az áll, hogy a szocialista párt és a miniszterelnök is több botrányba keveredett bele az elmúlt időszakban. Képviselőik egy részét korrupcióval gyanúsítják, Sánchez feleségét pedig a választási kampány végén idézték be gyanúsítotti kihallgatásra. Ellene azért indult bírósági vizsgálat, mert visszaélhetett a pozíciójával és állami szerződésekhez segíthetett hozzá olyan embereket, akik az ő személyes kapcsolatrendszerének a tagjai. Emellett a kormány az elmúlt pár hétben két diplomáciai konfliktust is kirobbantott Argentínával és Izraellel, nem beszélve arról, hogy átpréselte a parlamenten a katalán szeparatistákat felmentő, jogállamiságot sértő amnesztiatörvényt is, amiről még a tavalyi választások előtt Pedro Sánchez maga is azt mondta, hogy arról szó sem lehet, mivel ütközik a spanyol alkotmánnyal.
Eközben Dánia legjobban figyelt exit poll felmérése azt jelezte, hogy a baloldali ellenzéki Zöld Baloldal pártja 18 százalékos támogatottsággal megszerezte az első helyet, megelőzve Mette Frederiksen miniszterelnök szociáldemokratáit, akik 15 százalékkal a második helyen állnak. A két pártnak egyenként három mandátum jutna a 15 dániai képviselői helyből, ha az exit poll pontosnak bizonyul.
Borítókép: Alberto Nunez Feijóo és pártja óriásit ment az európai parlamenti választásokon (Fotó: AFP/Javier Soriano)
