Amit kiemelnék, az a német és francia eredmény, hiszen azt láthatjuk, hogy mindkét országban az aktuálisan hatalmon lévő pártok vereséget szenvedtek. Ez abból a szempontból nem tekinthető meglepőnek, hogy a közvélemény-kutatások ezt előzetesen jól mutatták. Ennek a következményei az európai integráció továbbhaladására, ha nem is jelentős mértékben, de valamennyire hatással lesznek, és ennek következtében Emmanuel Macron már egy előre hozott nemzetgyűlési választást is kiírt
– mondta el lapunk kérdésére Kalas Vivien.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Intézetének munkatársa szerint az Európai Néppárt növelni tudta a képviselőinek a számát és részben ennek is köszönhető az, hogy a jobboldali frakciók nem olyan mértékben erősödtek meg, mint ahogy arra lehetett számítani.
Az Identitás és Demokrácia frakciónak kevesebb képviselője lesz, mint a távozó parlamentben volt, és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja sem erősödött olyan mértékben, mint ahogy azt előrevetítették, de összességében az Európai Konzervatívok és Reformerek nyertek, növelni tudták a képviselőhelyeik számát, így várhatóan a befolyásuk is nőni fog a következő parlamenti ciklusban
– hangsúlyozta Kalas Vivien.
A legnagyobb vesztesei az európai parlamenti választásnak véleményem szerint a liberálisok és a zöldek, hiszen ők jóval kevesebb mandátummal számolhatnak a következő öt évben.
A szakértő szerint az úgynevezett mainstream pártoknak, tehát az Európai Néppártnak, a szocialistáknak és demokratáknak, valamint a liberálisoknak megvan a többségük, ha meg tudnak egyezni, akkor ők választhatják meg a leendő bizottsági elnököt, és abban az esetben az Európai Unión belül nagyon nagy változás nem várható.
Kalas Vivien rámutatott, hogy a Meloni–Le Pen-tengely kapcsán az látható, hogy egy hatalmi harc van a két politikus között és Marine Le Pen most is és az előző ciklusban is több képviselőt tudott küldeni az európai parlamentbe, mint Georgia Meloni.
Azonban Georgia Melonival inkább együttműködnének a frakciók. Láthattuk, hogy az Európai Néppárt részéről korábban már volt egy ilyen nyitási hajlandóság a párt felé. Ő ebből a szempontból erősebbnek számíthat a következő öt évben, és ezek miatt mondott nemet arra, hogy a két frakció egyesüljön. Az említett francia–olasz-tengely tehát – legalábbis most a ciklus elején – nem valószínű, hogy megvalósulhat
– tette hozzá.
Az, hogy a jobboldal nélkül meg tudják-e választani Ursula von der Leyent ismét bizottsági elnöknek a szakértő szerint jelenleg egy nagyon összetett kérdés, mert az EP-ben nincs frakciófegyelem.
Minden politikus a saját nemzeti pártjának a belátásai alapján szavazhat. Kérdés, hogy mennyire egységesek a Von der Leyent jelölő frakciók, ha ez megtörténik, akkor nem lesznek rászorulva az Európai Konzervatívokra és Reformerekre és akkor új irány nem várható.
– Úgy gondolom, hogy amikor az európai állam- és kormányfők arról fognak egyeztetni, hogy ki legyen a bizottsági elnök, akkor ezzel párhuzamosan informálisan a frakciókkal is egyeztetnek, és akkor jobban fel tudják mérni, hogy milyen támogatásra számíthat és mely frakciók részéről a bizottsági elnökjelölt, de ez valószínűleg a személyétől is függeni fog – összegzett a szakértő.
