Szégyenpadra kerülhet Spanyolország?

Minden szem Londonra szegeződik most az európai fővárosokban, ugyanis az, hogy sikerrel jár-e a spanyol kormány fellebbezése egy, az állami vagyon elkobzásával kapcsolatos bírósági ítélettel kapcsolatban, több más uniós tagállamra is hatással lehet.

Miközben az európai uniós tagállamok nemrég a befagyasztott orosz vagyonon keletkezett haszon Ukrajna javára való megcsapolásáról döntöttek, egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a döntés igen rossz precedenst teremthet, ami ráadásul épp az uniós tagállamokra üthet vissza – írja a Politico brüsszeli hírportálon megjelent véleménycikkében Charles McKeon, a Thorndon Partners peres ügyekkel foglalkozó PR-cég igazgatója és társalapítója.

A külföldön lévő állami vagyon esetleges elkobzásának ügye ugyanis nem csupán az orosz pénzeszközökkel kapcsolatban merül fel. Ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, hogy sikerül-e végrehajtatni azt az ítéletet, amelyet egy londoni bíróság hozott a spanyol kormánnyal szemben.

Az ügy mintegy két évtizedre nyúlik vissza, amikor a spanyol kabinet jelentős ösztönzőket vezetett be a zöldenergia-projektek támogatására, néhány évvel később azonban előbb csökkentette, majd teljesen megszüntette ezeket. Az így hoppon maradt befektetők, akik addigra több százmillió eurót öntöttek a projektekbe, 

kötelezettségszegéssel vádolták a spanyol kormányt, és bírósági keresetek egész sorát nyújtották be.

Összesen több mint ötven befektető perelte be Spanyolországot összesen mintegy nyolcmilliárd euró kártérítésre, és sokan közülük nyertek is, a Világbank választottbírósága pedig összesen kétmilliárd eurót meg is ítélt számukra.

Spanyolország azonban nem hajlandó fizetni, mi több, a szégyenpadra került, mivel Venezuelával „holtversenyben” a dél-európai ország mondhatja magáénak a legtöbb választottbírósági döntésből adódó rendezetlen tartozást.

A befektetők és az államok közötti jogi csatározások világa mindig is ellentmondásos volt. A rendszer lényege azonban az az elv, hogy ha egy kormány intézkedései megszegik az általa aláírt szerződéses kötelezettségeket, a tengerentúli befektetők visszakövetelhetik a nagyprojektekbe fektetett pénzüket.

Ha pedig a kormányok nem hajlandók fizetni, a befektetőknek kreatívnak kell lenniük. Az egyik kedvelt módszerük pedig az állami tulajdonban lévő eszközök lefoglalására vonatkozó bírósági engedély megszerzése, amit eddig többek között Argentína ellen vetettek be.

Hamarosan azonban Spanyolország is a szégyenpadra kerülhet. Két, a spanyol állam tulajdonában lévő londoni oktatási és kulturális intézmény – az Instituto Cervantes és az Instituto Espanol Vicente Canada Blanch – már bírósági végzések tárgyát képezte, amelyek alapján a befektetők a kifizetetlen adósságok fejében lefoglalhatják a földterületet, amelyen állnak.

Az ítéletek egyelőre csak ideiglenesek, de hiába küzd ellenük foggal-körömmel a spanyol kormány a „szuverén immunitással” érvelve, a londoni Legfelsőbb Bíróság előtt egyelőre nem járt sikerrel, ráadásul Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államokban is hasonló eljárásokkal néz szembe.

A Spanyolország elleni ítélet megerősítette, hogy az EU-n belüli választottbírósági határozatok – vagyis az EU-ban székhellyel rendelkező befektetők által indított eljárásokban a tagállamokkal szemben hozott ítéletek – hivatalosan elismerhetők az Egyesült Királyságban, ami miatt több európai kormánynak is főhet a feje.

Ilyen például Olaszország, amely ellen tizennégy hasonló eljárás folyik, vagy épp Románia, amely ellen nyolc, de Csehország számára is komoly következményekkel járhat a spanyol ügy kimenetele. Ezek az országok valószínűleg szorosan figyelemmel kísérik majd Spanyolország fellebbezésének a napokban sorra kerülő tárgyalását.

Amennyiben a kormány számára hátrányos döntés születik, a kabinet taktikája az lehet, hogy addig húzza az időt, hogy a következő kormánynak kelljen foglalkoznia az ügy következményeivel. Ez viszont – mutat rá McKeon – az egész Európai Unió piaci megbízhatóságát veszélyezteti, ráadásul a tartozásokon halmozódó kamatok csak további terhet jelentenek az érintett országok költségvetései számára.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)