A békemisszió elképesztő diplomáciai teljesítmény

A magyar kormány új felállásban gondolkodik.

2024. 07. 08. 20:47
HSZI Csin-ping; ORBÁN Viktor
Orbán Viktor Kínában Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínai részről elég szokatlan, hogy egy kicsi ország igényel egy magas szintű találkozót a kínai elnökkel. Nemcsak az országok méretbeli különbsége miatt van ez így, hanem azért is, mert a kínai diplomácia kicsit a császári időkre emlékeztető módon működik. Azaz Kínával hosszas egyeztetést követően szoktak tudni találkozni más országok, nem beszélve arról, hogy rengeteg kínai érdekcsoport is van – például a Kínai Kommunista Párt különböző frakciói –, amelyek egy ilyen vizit esetén mind szeretnék érvényesíteni az érdekeiket. Erről Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa nyilatkozott lapunknak, miután kiderült, hogy folytatódik Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója: a kormányfő hétfő hajnalban Pekingbe érkezett, ahol a nap folyamán Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.

Eszterhai Viktor szerint tehát egy ilyen szintű találkozó a két állam között általában hosszas, 6-8 hetes előkészítéseket szokott igényelni. A mostani ezért meglehetősen ritka, a kínai diplomáciai gyakorlattól eltérő. Nagyon „látványos” tehát a találkozó gyors összehozása.

Ami azt mutatja, hogy Magyarország képes a súlyánál magasabb szintű diplomáciát folytatni, a kínai tárgyalás tehát tényleg elképesztő teljesítmény. 

A találkozó jól mutatja azt is, hogy amit Magyarország képvisel, az Kínának fontos, ahogyan a téma is fontos, hiszen a magyar kormány felkarolta Kína 12 pontos ukrajnai béketervét, amivel kapcsolatban a nyugati államok szkeptikusak – hívta fel a figyelmet az elemző. Kínának Orbán Viktor utazása azért is fontos lehet, mert magyar oldalról ügyes diplomáciai érzékkel lehet lavírozni a magyar uniós elnökség és a magyar állam képviselete között.

A korábbi kínai elnöki csúcstalálkozón is szembe tűnt, hogy az a politika, amelyet Magyarország folytat, Peking szempontjából kifejezetten érdekes, és támogatni akarja azt a képességet, hogy Magyarország ebben a politikai arénában képes legyen egyfajta narrátor szerepet vinni – emelte ki a szakértő. 

Kérdés, mitől rettegnek a békefóbiás nyugati politikusok? Miért nem tudják elfogadni, hogy valaki a békéről beszél? Tényleg ennyire meglepő volt, hogy az elnökséget valaki komolyan veszi, dolgozik és tesz is valamit? Mert eddig csak amolyan elvi dolog volt az uniós elnökség?

Eszterhai Viktor szerint az is izgalmas, ahogyan a magyar soros elnökség elkezdte ellátni a feladatát. 

Egy soros elnök megpróbálhat valamiféle konstruktív szerepet betölteni, az elnökségből hagyományosan adódóan, a kompromisszumok körül bábáskodva, de semmi aktív politikai irányt nem vállalva be, vagy ezzel ellentétesen nagyon is markánsan megjelenik egy állásponttal és azt akár hajlandó tudatosan képviselni is. Magyarország kormánya az utóbbi mellett döntött.

Miért probléma ez a fajta politika? – tette fel a kérdést az elemző. Talán azért is nagyon szembetűnő – magyarázta –, mert méretüket tekintve kicsi országok általában nem szoktak önálló véleményt megfogalmazni, sem képviselni uniós elnökségük ideje alatt. Magyarország hozzáállása tehát már ránézésre is valójában nem más, mint a mainstream narratívával való szembenállás, sőt egyfajta támadás a mainstream európai politika ellen.

Az évtizedes kialakult gyakorlatnak a felrúgása az, ami szerintem nagyon sokaknak fáj. Azaz, hogy nem úgy van, mint eddig. Mert eddig a nagy tagállamok kitalálták, hogy mi hogyan legyen, ezt az Egyesült Államokkal egyeztették, a soros uniós elnökség pedig ezt képviselte. A mostani helyzet ennek éppen az ellenkezője. Ráadásul még egy új európai parlamenti frakció is létre tud jönni magyar vezetéssel.

 – hívta fel a figyelmet Eszterhai Viktor, hozzátéve: ez nyilván nem tetszik senkinek a nyugat-európai vezetők között. Nem tetszik, hogy saját magyar elképzelések vannak, nem tetszik az, hogy ehhez már más partneri struktúra épül, s nem tetszik az sem, amit ez az egész változás tükröz. Vagyis, hogy a magyar kormány nem feltétlenül látja reálisnak a Nyugat győzelmével véget érő háborút, hanem már egy új nemzetközi felállásban gondolkodik.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.