Oroszország egy közös orosz–kínai holdprojekt keretében atomerőművet kíván telepíteni a Hold felszínére – írta az India Today. Ahogy a modern kori holdverseny felgyorsul, Oroszország és Kína atomerőmű létesítését tervezi a Holdra. Az erőművet várhatóan 2033 és 2035 között létesítik a Hold felszínén. Jurij Boriszov, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője közleményben tárta fel ezt az ambiciózus projektet, kiemelve a két nemzet közötti jelentős együttműködést a holdkutatás előmozdításában.
Jurij Boriszov a Kínai Népköztársaságba repült, ahol a kínai űrkutatási hivatallal kell megvitatnia a törekvést.
A Roszkoszmosz 2023 márciusában jelentette be a Kínával közös tudományos holdállomás projektet, azután, hogy 2021-ben Moszkva és Peking kormányközi megállapodást írt alá a közös holdkutatásról. A felek az atomenergia alkalmazása mellett az állomás zavartalan működése érdekében döntöttek. A napelemek nem lennének képesek elegendő áramot biztosítani a jövőbeni holdtelepülések energiaellátásához, az atomenergia viszont igen. Ez egy nagyon komoly kihívás, automata üzemmódban, emberek jelenléte nélkül kellene megtenni – mondta a tervről Jurij Boriszov a Reuters szerint.
Egy holdnap 27 földi napig tart, és ennek felében a napfény nem éri el a Hold felszínét, ami életképtelenné teszi a napelemeket.
A nemzetközi holdállomás energiaellátására tervezett atomreaktort kezdetben a Földön tesztelnék
– mondta Boriszov májusban újságíróknak. Oroszország tehát a 2030-as években tervezi a reaktor telepítését a Holdra. A Roszkoszmosz szerint a küldetés pilóta nélküli és automatizált lesz, robotokat használva a sugárzási kockázatok elkerülése érdekében.
A holdállomás feladata az lenne, hogy multidiszciplináris, többcélú kutatási munkát végezzen a Hold tanulmányozására és felhasználására
– mondta Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz vezérigazgató-helyettese a Szövetségi Tanács bizottságának júniusi ülésén.
Június 25-én a kínai Chang’e–6 robot holdkutató-leszálló az első holdkőzetmintákkal visszatért a Földre, ezzel jelezve 53 napos küldetésének sikeres befejezését. A kínai holdkutatási programot 2004 januárjában indították, míg az orosz a szovjet korszakba nyúlik vissza. A szovjet Luna–16 volt az első olyan robotküldetés, amely 1970-ben egy holdtalajmintát juttatott vissza a Földre. Annak ellenére, hogy az orosz Luna–25 tavaly nem tervezett pályára állt, a Roszkoszmosz holdkutatási erőfeszítései teljes gázzal fejlődnek.
Borítókép: Jurij Boriszov, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője (Fotó: AFP/Maxim Shipenkov)
