Washington engedélyezte Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használjon a határ menti orosz területen végrehajtott csapásokhoz. Ezek a támadások azonban korlátozott mértékűek voltak, és úgy tűnik, nem jelentenek olyan egzisztenciális fenyegetést, amely a nukleáris doktrína hatálya alá tartozna. A konfliktus során korábban számos ukrán támadást hajtottak végre olyan orosz légitámaszpontok ellen, amelyek nagy hatótávolságú, nukleáris képességű bombázóknak adnak otthont, valamint a közelmúltban a korai figyelmeztető radarok ellen. Azt mondják, hogy ezek a körülmények indokoltnak tűnnek a nukleáris fegyverek használatára, ahogy azt a doktrína lefekteti – figyelmeztet a lap.
A szentpétervári nemzetközi fórumon Szergej Karaganov, a Kreml tanácsadó külpolitikai szakértője is sürgette Putyint, hogy módosítsa a doktrínát az atomfegyver-használati küszöb csökkentése érdekében.
„Remélem, hamarosan módosul, hogy formális jogot adjon arra, hogy a területünket ért csapásokra nukleáris csapással válaszoljon” – mondta az orosz vezetőnek. Putyin óvatosan válaszolt, mondván, hogy jelenleg nem lát olyan fenyegetést, amely nukleáris fegyverek alkalmazását indokolná, de nyitva tartja a lehetőséget a politika felülvizsgálatára is.
„Ez a doktrína egy élő eszköz, gondosan figyeljük, mi történik a körülöttünk lévő világban, és nem zárjuk ki a doktrína megváltoztatását” – mondta.
Borítókép: Orosz Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétaindítók gurulnak a Vörös téren a győzelem napi katonai parádén Moszkva központjában 2024. május 9-én. Oroszország a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóját ünnepli (Fotó: Alekszandr Nemenov/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!