A háború első napján Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy „bárki, aki megpróbál minket akadályozni, nem is beszélve arról, hogy veszélyt jelent országunkra és népére, tudnia kell, hogy az orosz válasz azonnali lesz, és olyan következményekkel jár, amilyeneket még soha nem láttak a történelemben” – írja a brit lap.
Fotó: Anton Vaganov/AFP
Amióta Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, Putyin és a Kreml más hangadói gyakran fenyegetik a Nyugatot nukleáris arzenállal, de mindez csak üres fenyegetés maradt – szögezi le bánatosan a szerző.
A nemzetközi hírügynökségek tudósítói júniusban találkoztak az orosz elnökkel, kérdésre válaszolva Putyin Oroszország úgynevezett nukleáris doktrínájára mutatott rá. „Nézze meg, mi van odaírva” – mondta az orosz vezető a szentpétervári ülésen. „Ha valakinek a cselekedetei veszélyeztetik szuverenitásunkat és területi integritásunkat, akkor lehetségesnek tartjuk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetünk”.
Most Oroszországban azt sürgetik, hogy változtassa meg a doktrínát, hogy csökkentse a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét, és Putyin szerint a dokumentumot módosítani lehetne a változó globális helyzet figyelembevételével. A hivatalosan „A nukleáris elrettentéssel kapcsolatos állami politika alapelvei” néven ismert dokumentumot Putyin 2020-ban írta alá, és felvázolja, hogy Oroszország mikor nyúlhat a világ legnagyobb atomarzenáljához.
A nukleáris fegyvereket „az elrettentés eszközeként” írja le, megjegyezve, hogy alkalmazásuk „szélsőséges és kényszerű intézkedés”. Kijelenti, hogy Oroszország „minden szükséges erőfeszítést megtesz a nukleáris fenyegetés csökkentése és az államközi kapcsolatok súlyosbodásának megakadályozása érdekében, amely katonai konfliktusokat válthat ki, beleértve a nukleárisakat is” – összegzi a lap.
A dokumentum szerint „a nukleáris elrettentés célja, hogy a potenciális ellenfél megértse, hogy az Oroszországi Föderáció és szövetségesei elleni agresszió esetén elkerülhetetlen a megtorlás”.
Eszerint a nukleáris fegyvereket a következő konkrét helyzetekben lehetne bevetni:
- Ha megbízható információk érkeznek Oroszország vagy szövetségesei területét célzó ballisztikus rakéták indításáról.
- Ha nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvereket vetnek be Oroszország vagy szövetségesei ellen.
- Ha egy hagyományos fegyverekkel végrehajtott ellenséges támadás Oroszország létét fenyegeti.
- Ha kritikusan fontos orosz kormányzati vagy katonai létesítmények ellen olyan támadások történnek, amelyek alááshatják az ország megtorló nukleáris csapásmérő képességét.
Washington engedélyezte Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használjon a határ menti orosz területen végrehajtott csapásokhoz. Ezek a támadások azonban korlátozott mértékűek voltak, és úgy tűnik, nem jelentenek olyan egzisztenciális fenyegetést, amely a nukleáris doktrína hatálya alá tartozna. A konfliktus során korábban számos ukrán támadást hajtottak végre olyan orosz légitámaszpontok ellen, amelyek nagy hatótávolságú, nukleáris képességű bombázóknak adnak otthont, valamint a közelmúltban a korai figyelmeztető radarok ellen. Azt mondják, hogy ezek a körülmények indokoltnak tűnnek a nukleáris fegyverek használatára, ahogy azt a doktrína lefekteti – figyelmeztet a lap.
A szentpétervári nemzetközi fórumon Szergej Karaganov, a Kreml tanácsadó külpolitikai szakértője is sürgette Putyint, hogy módosítsa a doktrínát az atomfegyver-használati küszöb csökkentése érdekében.
„Remélem, hamarosan módosul, hogy formális jogot adjon arra, hogy a területünket ért csapásokra nukleáris csapással válaszoljon” – mondta az orosz vezetőnek. Putyin óvatosan válaszolt, mondván, hogy jelenleg nem lát olyan fenyegetést, amely nukleáris fegyverek alkalmazását indokolná, de nyitva tartja a lehetőséget a politika felülvizsgálatára is.
„Ez a doktrína egy élő eszköz, gondosan figyeljük, mi történik a körülöttünk lévő világban, és nem zárjuk ki a doktrína megváltoztatását” – mondta.
Borítókép: Orosz Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétaindítók gurulnak a Vörös téren a győzelem napi katonai parádén Moszkva központjában 2024. május 9-én. Oroszország a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóját ünnepli (Fotó: Alekszandr Nemenov/AFP)
