Ez a titka Orbán Viktor békemissziójának

Kosztur András szakértőt kérdeztük arról, hogyan tudott a miniszterelnök sikert sikerre halmozni rövid idő alatt.

2024. 07. 10. 18:59
ORBÁN Viktor; ERDOGAN, Recep Tayyip
Orbán Viktor Washingtonban
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világszerte sokakat meglephetett, hogy az Európai Unió soros elnökségét átvevő Magyarország miniszterelnöke gesztusértékű kijevi látogatása után Moszkvába, majd Pekingbe utazott, a washingtoni NATO-csúcson pedig Törökország elnökével tárgyalt a béke ügyében. De mitől ilyen sikeres Orbán Viktor diplomáciai békemissziója? – erről kérdeztünk a szakértőt. – A Nyugat is felismerte, hogy például a globális Dél államainak a véleménye fontos lehet a háború lezárása szempontjából – mondta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. – Azonban – tette hozzá – egy olyan megközelítést alkalmaztak, ami arra irányult, hogy ezeket az országokat tulajdonképpen Kijev, illetőleg – ami ebben a vonatkozásban tulajdonképpen megegyező –, a Nyugat álláspontjáról győzzék meg, tehát hogy az ukrán békeformulának a támogatására vegyék rá a globális Dél államait.

Csakhogy ezek az országok rájöttek arra, Oroszország részvétele nélkül nem igazán lehet érdemi tárgyalásokat folytatni, ezért ezek a kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy, mondhatni, a kijevi béketerv mellett álló egyoldalú békekoalíciót hozzanak létre – ami tulajdonképpen egy nyomásgyakorló koalíció lett volna –, nem voltak sikeresek. Ezt mutatja tulajdonképpen a svájci békecsúcs is

 – magyarázta a szakértő.

ORBÁN Viktor; PUTYIN, Vlagyimir
Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog tárgyalásuk előtt Moszkvában 2024. július 5-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ellenben – hangsúlyozta – a magyar megközelítés az, hogy tulajdonképpen mindegyik érintett felet meg kell hallgatni, és az álláspontjuk alapján rajzolódhat ki az, hogy mi lehet egy jövőbeni kompromisszumnak az alapja. Kosztur András szerint ez az oka annak, hogy Orbán Viktor három országba is ellátogatott. Emlékeztetett, már Kína és Brazília is kiadott egy közös nyilatkozatot, melyben orosz részvétellel javasolták egy konferencia megszervezését. A globális Dél államai (Latin-Amerika, Afrika arab országai, Ázsia, India – ezeken kívül a szakértő Kínát is ide sorolta, mint gyakran ezen országok hangjaként is fellépő hatalom) hasonló állásponton vannak a háború kérdésében – fűzte hozzá.

Felidézte egyúttal, hogy Törökország is nagyon sokat tett közvetítőként a két fél közötti különböző megállapodások tető alá hozása érdekében: egy éven keresztül érvényben volt a gabonakereskedelmi megállapodás, továbbá szó volt az isztambuli megállapodásról is – melyre Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakran hivatkozik –, ám abból végül Kijev kihátrált.

Végül tehát az eltérő megközelítés az, ami teret adhat ennek a békemissziónak. Nyilvánvalóan a sikert azért csak relatív módon lehet jelenleg még értelmezni, hiszen a háború lezárásához önmagában nem sokkal kerültünk közelebb, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy nyílt egy kiskapu a tárgyalások lehetősége felé. Ezért fontos az, hogy a béke mellett álló hangok erősödjenek, az eszkalációt pártoló hangok mellett. Mint ahogyan az is, hogy a felek között valamiféle közvetítés, kapcsolat létrejöjjön. Ez a magyar békemisszió lényege

– foglalta össze a szakértő.

A nyugati szövetségi rendszeren belül pedig Magyarország és Törökország az egyetlen – hívta fel a figyelmet a vezető kutató –, melyek mind a két féllel meg tudták őrizni a normalizált kapcsolataikat, ezáltal pedig közvetítőként tudnak fellépni. Kosztur András kiemelte, a világban már többséget alkotnak azok az erők, melyek a háború lezárását szorgalmazzák, ezért is volt fontos és eredményes a békepárti álláspont ismertetése például a Távol-Keleten. Az, amit a nyugati világon belül látunk, hogy a vezetők többsége még folytatná is a háborút, nem jellemző a Nyugaton kívül ennyire – tette hozzá. Alapvetően minden érintett félnek ismerjük az álláspontját, azt amit jelenleg hivatalosan deklarál, viszont egy ilyen személyes találkozó során könnyebb kipuhatolni azt, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben egyik vagy másik fél hajlandó lehet engedni, és melyek azok a kérdések, amelyeket különösen fontosnak tartanak. Ehhez viszont ténylegesen a személyes kommunikáció kell. És mivel a tét nagy, hiszen az eszkaláció veszélye jelen van, fontos is ezeknek a kommunikációs csatornáknak a fenntartása – hangsúlyozta Kosztur András.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke Washingtonban (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.