Világszerte sokakat meglephetett, hogy az Európai Unió soros elnökségét átvevő Magyarország miniszterelnöke gesztusértékű kijevi látogatása után Moszkvába, majd Pekingbe utazott, a washingtoni NATO-csúcson pedig Törökország elnökével tárgyalt a béke ügyében. De mitől ilyen sikeres Orbán Viktor diplomáciai békemissziója? – erről kérdeztünk a szakértőt. – A Nyugat is felismerte, hogy például a globális Dél államainak a véleménye fontos lehet a háború lezárása szempontjából – mondta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. – Azonban – tette hozzá – egy olyan megközelítést alkalmaztak, ami arra irányult, hogy ezeket az országokat tulajdonképpen Kijev, illetőleg – ami ebben a vonatkozásban tulajdonképpen megegyező –, a Nyugat álláspontjáról győzzék meg, tehát hogy az ukrán békeformulának a támogatására vegyék rá a globális Dél államait.
Csakhogy ezek az országok rájöttek arra, Oroszország részvétele nélkül nem igazán lehet érdemi tárgyalásokat folytatni, ezért ezek a kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy, mondhatni, a kijevi béketerv mellett álló egyoldalú békekoalíciót hozzanak létre – ami tulajdonképpen egy nyomásgyakorló koalíció lett volna –, nem voltak sikeresek. Ezt mutatja tulajdonképpen a svájci békecsúcs is
– magyarázta a szakértő.
Ellenben – hangsúlyozta – a magyar megközelítés az, hogy tulajdonképpen mindegyik érintett felet meg kell hallgatni, és az álláspontjuk alapján rajzolódhat ki az, hogy mi lehet egy jövőbeni kompromisszumnak az alapja. Kosztur András szerint ez az oka annak, hogy Orbán Viktor három országba is ellátogatott. Emlékeztetett, már Kína és Brazília is kiadott egy közös nyilatkozatot, melyben orosz részvétellel javasolták egy konferencia megszervezését. A globális Dél államai (Latin-Amerika, Afrika arab országai, Ázsia, India – ezeken kívül a szakértő Kínát is ide sorolta, mint gyakran ezen országok hangjaként is fellépő hatalom) hasonló állásponton vannak a háború kérdésében – fűzte hozzá.
