Magyar–török együttműködéssel jöhet el a béke?

Szorosabb együttműködést jelentett be a magyar és török kormány között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Recep Tayyip Erdogan török elnök Washingtonban a NATO-csúcson 2024. július 10-én. Forrás: Facebook/SzijjártóPéter

„Magyarország és Törökország a következő időszakban a korábbinál is szorosabban együtt fog működni annak érdekében, hogy a béke visszakerülhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére” – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban. A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozón elmondta, hogy előző nap Magyarország és Törökország között a legmagasabb szinten került sor egyeztetésre az európai uniós soros elnökség átvételével megindított „békemisszió” keretében. Szavai szerint a tárgyalás jelentőségét kiemeli az is, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború egyetlen sikeres közvetítési kísérlete Törökországhoz fűződik a fekete-tengeri gabonamegállapodással, amellyel elkerülhetővé vált az élelmiszer-ellátási válság a világ több pontján.

A következő időszakban a törökökkel összehangoljuk még inkább a munkánkat (.) annak érdekében, hogy a béke egyáltalán mint téma visszajöhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére

– közölte.

Majd igen problémásnak nevezte, hogy napjainkban a nemzetközi szervezetek eseményein, például a NATO csúcstalálkozóján is, leginkább a háborúról lehet hallani. „A háborús megközelítésről, hogyan lehet kinek megnyerni a háborút, és hogyan kell fegyvert szállítani, háború, háború, háború. És a béke mint kifejezés is gyakorlatilag illegitimmé vált ezen szervezetekben” – vélekedett. „Ha valaki előjön a béke iránti vággyal, a békével mint kifejezéssel, akkor azonnal indul a megbélyegzési hadművelet, és Putyin bábjától kezdve trójai falón át az oroszok ügynökéig és a Kreml-propagandistáig mindent ráaggatnak” – tette hozzá. Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország ezért összefogott Törökországgal annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetekben helyreállhasson a béke legitimitása kifejezésként és mondanivalóként is.

Emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnök is találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, így Budapest és Ankara is a lehető legtöbb információval rendelkezik ma a háborús helyzetről.

Illetve kifejtette, hogy a felek azonos állásponton vannak a tekintetben is, hogy a következő időszakban olyan békekonferenciára van szükség, amelyen mindkét háborúzó fél részt vesz. „Svájcban is az bizonyosodott be, legyen bármilyen jóindulatú is a svájciak kezdeményezése, merthogy az volt, hogy ha csak az egyik háborúzó fél van jelen, akkor ott az adott formátumban megoldást találni nem lehet” – közölte. A miniszter végül arra is kitért, hogy két és fél év alatt bizonyos következtetéseket már le lehetett vonni a háborúból, és ilyen az is, hogy a nyugati stratégia kudarcot vallott. „Mert ha megnézzük, hogy hol tartottunk két és fél éve, meg hol tartunk most, akkor azt kell mondani, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Sok ezer, tízezer, százezer, ki tudja, mennyi halott, sok millió menekült, egy nagymértékben lerombolt ország, egyre durvuló fronthelyzet, egyre kegyetlenebb és brutálisabb háborús események, egyre súlyosabb eszkalációs kockázat, így áll jelenleg a helyzet” – sorolta.

Tehát olyan stratégiára van szükség, amely megnyitja a kommunikációs csatornákat, amely visszaadja a diplomáciának a legitimitást

– fűzte hozzá.

Illetve arról is beszámolt, hogy az ülés margóján szerb kollégájával is találkozott, ami azért is lényeges, mert mindkét ország békét szeretne, és emiatt folyamatos politikai támadások alatt áll. „Ezek a politikai támadások sem tántorítanak el minket attól, hogy a béke ügyét és a nemzeti érdekeinket képviseljük” – hangsúlyozta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Recep Tayyip Erdogan török elnök Washingtonban a NATO-csúcson 2024. július 10-én (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)