Az eszkimók úgy vadásznak fókára, hogy kimennek a végtelennek tűnő jégmezőkre, léket vágnak a jégbe, körülülik, hogy ne fagyjon be és várják, hogy jöjjön a zsákmány. Gondjuk általában akkor lesz ebből, amikor járnak arra jegesmedvék is. A jegesmedvéknek ugyanis a fő tápláléka a fóka.
Ez a kis példa már előre is vetíti azt az óriási problémát, amit akkor okoz magának az ember, amikor ész nélkül kigondol valamit, de mivel nem körültekintő, nem látja előre az olykor igen súlyos következményeket.
Amikor mondjuk – maradva a példánál – egy állatfaj megtizedelését valami miatt a fejébe veszi, csak az a „valami”motiválja, de azt, hogy később mi lesz, talán már nem is tudja befogadni, mert kisebb a memóriája, mint az aranyhalnak. Az aranyhal rövid memóriájáról szóló híresztelések a mai napig tartják magukat, de a valóságban az aranyhalnak (Carassius auratus) sokkal jobb a memóriája: nem másodpercekben, hanem hosszú hetekben, hónapokban vagy akár években is mérhető, legalábbis ezt állította a Live Science egy kutatóra hivatkozva.
Hogy mennyire így lehet ez, mi sem mutatja jobban, minthogy a finn Földügyi és Erdészeti Minisztérium azt szeretné, ha a finnek több fókát lőnének ki, mivel a fókák zavarják a halászatot. Erről, illetve a minisztérium erre vonatkozó rendeletéről különben a Helsingin Sanomat számolt be.
Mivel 2009 óta tilos a fókatermékek kereskedelme az EU-ban, ebből adódóan a fókavadászat Finnországban többnyire hobbi, mert a fókavadászok már nem tudnak anyagilag profitálni belőle.
– Itt a fókatermékeket kizárólag a saját háztartásban kell felhasználni. Az ügy tehát nem pusztán anyagi haszonról szól
– mondja Sami Niemi, a minisztérium illetékese, hozzátéve:
– A vadászok annyi fókát fognak ki, amennyit csak akarnak, saját használatra.
Niemi arra hivatkozik, hogy a minisztérium azért szeretné fellendíteni a fókavadászatot, mert a nagy szürkefóka-populáció sok gondot okoz a hivatásos halászoknak. A fókák például megeszik a halászok fogását. Kivételt képez az inuitok és más helyi közösségek fókavadászata, mert számukra a vadászat alapvetően összefügghet például a közösségek megélhetésével.
Niemi szerint a fókapopuláció például az 1990-es évek óta nagyon megnőtt.
– Abban az időben a szürkefóka populációja kevesebb mint 10 ezer fóka volt. Ma már 50 ezer–70 ezer fóka él.
A minisztériumban nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy a szürkefóka egyszer már majdnem kihalt a balti-tengeri vadászatuk miatt, ennek ellenére sokallják a mostani fókapopuláció nagyságát. Az 1980-as években a Balti-tengeren kis híján kiirtott állatok a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően lassan tértek csak vissza. Más kérdés, hogy a természetbarátok és a turisták számára kedves fókák egyre nagyobb problémát jelentenek a halászok számára a hálók károsodásának hirtelen növekedése és a fogási számok csökkenése miatt.
Abban viszont nem vagyok egészen biztos, hogy a minisztériumban végiggondolták-e azt, hogy a táplálékláncban milyen beláthatatlan következményei lehetnek egy újabb fókavadászterv megvalósulásának.
Pedig olyannyira komolyan gondolják ezt, hogy a finn kormány mentességet kíván adni a fókatermékek kereskedelmi kiaknázása tekintetében. A Földügyi és Erdészeti Minisztérium pedig aggódik, mert a finnek fókavadászat iránti lelkesedése elég csekély, amit a tárca szerint fokozni kell – legalábbis ez derül ki a fókavadászatról szóló rendelet indokolásából.
A minisztérium álláspontja természetesen éles kritikát váltott ki például Finnországban is, az állatvédő jogászok körében.
Friss Instagram-bejegyzésükben ők is emlékeztetnek arra, hogy a Balti-tengeren a szürkefóka egyszer már majdnem kihalt, annyira intenzíven vadásztak rá.
A minisztérium fókavadászat újraélesztésére irányuló törekvése azonban nem új keletű. Korábban is növelni akarták a fókavadászat iránti érdeklődést, amely már az előző kormány idején is stagnált.
A tárca korábbi, a 2022–2024-es évekre szóló rendelete szerint a fókafogás növelése például a tengeri természetvédelmi területekre vonatkozó jelenlegi természetvédelmi szabályozás enyhítésével valósítható meg.
A finn kormányprogramnak is célja a a fókafogás hatékonyságának növelése. A kormány az Európai Unióban azon dolgozik, hogy előmozdítsa, hogy Finnország mentességet kapjon a fókatermékek kereskedelmi hasznosítására. Az országos vadászszövetség tájékoztatása szerint az ügy várhatóan napirendre kerül az új Európai Bizottságban.
A Földügyi és Erdészeti Minisztérium rendelete szerint a védett területek tervezett bővítési és létesítési projektjeiben a fókavadászat engedélyezésével is növelhető lenne a fókavadászat. Ez történt például a Selkämere Nemzeti Parkban is. A vadászati törvény értelmében minden, Finnországban állandó lakhellyel rendelkező személynek joga van fókára vadászni Finnországban.
Borítókép: Szürkefóka fekszik egy sziklán a sekély vízben a Balti-tengeren (Fotó: AFP/DPA/Jens Büttner)
