Az illetékesek szerint a tavaszi próbaérettségin épp emiatt születtek gyenge eredmények a magyar végzősök körében, és ezért merült fel megoldásként a megjelölés, hogy a magyar diákok dolgozatai magyar tagozaton tanító javítótanárhoz kerüljenek.
Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára úgy nyilatkozott: az első írásbeli vizsga előtti eligazítás során, majd a megmérettetés napján, a vizsga kezdete előtt felkérte a megyei érettségiztető bizottságok vezetőit, tegyék lehetővé a magyar diákok dolgozatainak megjelölését. A legtöbb erdélyi megyében eleget tettek a kérésnek, de Kolozs megyében megtagadták, arra hivatkozva, hogy nem kaptak hivatalos utasítást erre.
A megjelölést az államtitkár szerint nem kötelezi a törvény, de nem is tiltja.
A Kolozs megyei magyar érettségiző diákok szülei a bukaresti oktatási minisztériumhoz fordultak, kérve a román írásbeli vizsgán ért diszkriminatív eljárás orvoslását. Választ azonban nem kaptak a beadványukra, így nem tudni, miként javították a dolgozatokat. Az ügy itt viszont nem állt meg. A kolozsvári székhelyű Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI-Advocacy Group for Freedom of Identity) a romániai Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult.
A sajtóban kifejezett közvélekedés szerint ez az eljárás kedvezőbb elbíráláshoz vezet a kisebbségi tannyelvű osztályokban tanuló diákok esetén. Az ilyen módon előnyökhöz jutott diákok helyzete viszont relatív hátrányba hozza mindazokat a magyar diákokat, akiknek a dolgozatait nem jelölték meg
– nyilatkozta a kolozsvári jogvédő szervezet a Krónikának.
Az AGFI úgy találja, hogy a diszkrimináció ténye attól függetlenül fennáll, hogy létezett-e a vizsgalapok megjelölésére vonatkozó kötelező erővel bíró jogszabály vagy minisztériumi utasítás.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!