Libanon a közel-keleti stabilitás és a háborús eszkaláció elkerülésének kulcsszereplője, ezért az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek is mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy az ország ne váljon a háború részesévé – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abdallah Bou Habibbal, a Libanoni Köztársaság kül- és emigrációügyi miniszterével együtt tartott sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Európa súlyos biztonsági fenyegetésekkel néz szembe, ugyanis az ukrajnai háború mellett fennáll a közel-keleti válság továbbterjedésének kockázata is.
Pontosan tudjuk, hogy ha a Közel-Keleten a biztonsági válság átterjed még egy országra, akkor az nem fog megállni annak határainál, és könnyen egy regionális vagy a régión túlmutató háború alakulhat ki
– figyelmeztetett. Ez pedig szavai szerint olyan tragikus biztonsági környezetet eredményezne Európának, amelynek során gyakorlatilag minden ellenőrzés kicsúszna azok kezei közül, akik még valamennyire talán fogják a gyeplőket.
Minden támogatást meg kell adnunk a libanoni kormánynak ahhoz, hogy sikeres legyen a háború elkerülése iránti erőfeszítése – mondta a magyar miniszter.
Mi azt sürgetjük, hogy az Európai Unió minél előbb fizesse ki azt a 15 millió eurót, amelyet az európai békekeretből szánunk Libanonnak. Végre a békére is költünk az európai békekeretből, ez egész egyedi, de jó lenne, ha valóban meg is történne
– hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti konfliktus mindegyik szereplője be fogja tartani a jövőben a kétoldalú és a nemzetközi szervezetekben elfogadott döntéseket.
Minél előbb lehetővé kell tenni annak a nagyjából 180 ezer embernek a hazatérését, akik otthonuk elhagyására kényszerültek Libanon déli és Izrael északi részén.
Szijjártó Péter beszélt az illegális migráció jelentette veszélyről is, amelynek kapcsán Libanon stabilitása ugyancsak lényeges kérdés, miután a közel-keleti országban több mint másfél millió szíriai menekült él.
Ha Libanon nem látná el ezeket az embereket, mondom, másfél-két millió emberről beszélünk, akkor ők minden valószínűség szerint Európa irányába indulnának meg. És pontosan tudjuk, milyen hatással lennének ők az európai biztonságra, az európai stabilitásra és úgy általában Európa jövőjére
– jegyezte meg. Ezért – mint hangsúlyozta – nem korrekt, hogy a világ magára hagyta Libanont ebben az ügyben. Támogatást kellene nyújtani az országnak, amiért az érintetteket a saját területén tartotta. A miniszter ezt követően kiemelte, hogy ami még ennél is fontosabb, a nemzetközi közösségnek végre gondoskodnia kellene arról, hogy a menekültek visszatérjenek Szíriába, mivel az utóbbi évek során sokat javult a biztonsági helyzet.
Nem politikai feltételeket kell szabni, hanem gazdasági támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy a biztonsági körülmények helyreállását követően a szíriai menekültek azonnal térjenek vissza Szíriába, mert ha ezt nem sikerül megoldani, akkor ez olyan stabilizációs kockázatot jelent Libanonban, amelynek árát előbb-utóbb Európának meg kell fizetnie.
Libanon nem akar háborút sem Izraellel, sem mással. Békét, stabilitást kérünk az izraeli határunkon
– hangsúlyozta Abdallah Bou Habib a sajtótájékoztatón. Hozzátette: a mostani „kis” háború nem fogja az izraeli menekülteket sem fogja visszahozni Észak-Izraelbe, ahogyan a dél-libanoniakat sem fogja visszavinni az otthonaikba. Egy nagy háború sem viszi vissza őket, sőt ellenkezőleg: el fog pusztulni sok minden, városok, falvak Libanonban és Izraelben egyaránt. Ez egy regionális háború lesz, és nem fog semmilyen hasznot hozni sem Libanonnak, sem Izraelnek. – A határok stabilitása kapcsán számítunk a barátaink segítségére, például Magyarország külügyminisztere támogatására is, hogy Izrael is megérthesse a libanoni álláspontot. Hogy visszakapjuk a területeinket, amelyeket Izrael elfoglalt, és ezek után stabilitás legyen a határon.
Újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: nem kapott olyan levelet Josep Borrelltől, amelyben Brüsszelbe hívnák meg külügyi tanácsülésre augusztus 28–29-re, épp akkorra, amikor a magyar elnökség is informális találkozót tervez Budapesten. – Hallottam, hogy a főképviselő úr próbált szervezkedni. Nem csodálom, én végigkísértem az elmúlt ötéves főképviselői karrierjét, amely az európai külpolitika egyik legkudarcosabb időszaka volt. És hogyha küldött volna ilyen tartalmú levelet, akkor én valószínűleg egy homokozólapátot küldtem volna vissza neki, mert körülbelül ez ilyen óvodás szellemi színvonal, hogy most én hívom össze a barátaimat vagy te hívod össze – jelentette ki.
Sajnálatra méltó Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szervezkedése a soros magyar elnökség tervezett programjának aláásására, különösen most, amikor a kontinens súlyos válságokkal néz szembe
– tette hozzá. – A magam részéről természetesen örömmel és szeretettel várom a külügyminiszter kollégákat az ülésen. Hogyha máshol lesz az ülés, akkor majd máshol lesz – tette hozzá Szijjártó Péter.
Úgy vélekedett, hogy az EU-nak ennél ma sokkal nagyobb problémái vannak, és inkább sajnálatra méltónak, semmint felháborítónak nevezte, hogy a külügyi főképviselőnek ez a legfontosabb dolga, épp amikor háború zajlik a kontinensen, a közösség versenyképessége és külpolitikai súlya pedig drámaian bezuhant.
Szerencsére Josep Borrell hamarosan távozik, és ez lehet, hogy új reményt adhat majd arra nézvést, hogy az Európai Unió külpolitikai súlyvesztése megálljon. Bár azt is el kell mondjam önnek, hogy tizedik éve külügyminiszterként három külügyi főképviselővel dolgozhattam együtt, és mindig, amikor lejárt a mandátuma az éppen hivatalban lévőnek, akkor biztos voltam benne, hogy ennél rosszabb nem lehet, és mindig tévedtem
– idézte fel.
Szijjártó Péter a paksi bővítésben a fokozott amerikai részvétel lehetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az orosz fővállalkozó, a Roszatom választja ki az alvállalkozóit, és már most is vannak amerikai, francia és német szerződéses partnerek, amelyek több száz millió vagy akár milliárd eurós értékben vesznek részt a beruházásban.
De egyébként az ilyen típusú orosz–amerikai együttműködésre, azt hiszem, elég jó bizonyítékot nyújt, hogy májusban a másfélszeresére nőtt az amerikai–orosz kereskedelmi forgalom áprilishoz képest. És ebben az egyik legnagyobb szerepet az Oroszországból Egyesült Államokba irányuló uránszállítmányok játsszák
– jegyezte meg.
Na most, hogyha Oroszország az első számú uránbeszállítója az Egyesült Államoknak, akkor nem értem, mire a felháborodás. És persze most lehet mondani, hogy majd augusztustól megtiltják, meg majd januártól megtiltják, de két és fél éve zajlik a háború. Két és fél éve hallgatjuk azt, hogy azzal, hogy mi a földgázt meg a kőolajat Oroszországból vásároljuk, azzal etetjük az orosz háborús masinát. És akkor az Egyesült Államok uránvásárlása az elmúlt két és fél évben, az mi volt?
– tette fel a kérdést.
– Én több szerénységet javaslok ebből a szempontból, ha tehetek ilyet azoknak, akik itt próbálják önöket meg a nagy nyilvánosságot megtéveszteni. És azt javaslom, olvasgassanak néha kereskedelmi adatokat, érdekes dolgokra bukkanhatnak – fűzte hozzá.
A miniszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseire is reagált, és hangsúlyozta, hogy ezrek halnak meg naponta vagy hetente a szomszédos országban, tízezerszámra menekülnek az emberek, és a két ország közötti határon olyan jelenetek zajlanak, mint régen az NDK-ban, a határőrök visszatartják a kijutni próbálókat.
– Mind láthatják azokat a videókat, ahogyan az ukránok soroznak. Nagyon érdekes, hogy ezen a Nyugat nincs felháborodva, s hogy az NGO-k még nem verik az asztalt. Nagyon érdekes, hogy azok, akik emberi jogokról szoktak beszélni, most hallgatnak – sorolta.
– És itt vagyunk mi, akik hajlandók és elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy beszéljünk arról, hogy békét kell teremteni, és akkor Ukrajna elnöke ilyen minősíthetetlen szavakkal illeti a magyar miniszterelnököt – mondta.
Ezt nagyon nehezen tudom elfogadni, feldolgozni és türtőztetni magamat, hogy ne használjak durva kifejezéseket. De a helyzet az, hogy ezt a békemissziót mi folytatni fogjuk, mert ha nem sikerül békét teremteni hamarosan, akkor az eddiginél is brutálisabb jelenetek történhetnek a frontvonalon, az eddiginél is nagyobb lesz az eszkaláció veszélye, és akkor nehogy egyszer csak azt lássuk, hogy egész Európa lángba borul
– tette hozzá.
Borítókép: Abdallah Bou Habib libanoni külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. július 19-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
