Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. július 20-án merényletet kíséreltek meg Adolf Hitler német kancellár ellen főhadiszállásán, a Farkasveremben, amely azonban nem járt sikerrel. Az FSZB orosz titkosszolgálat által a titkosítás alól most feloldott dokumentumokból eddig nem ismert részletek derültek ki a támadással kapcsolatban.
A merényletkísérlet azért vált lehetségessé, mert Hitlernek megtiltották az aktív hadsereg tisztjeinek megfigyelését és holmijuk átkutatását. Ezt az esetet követte az a parancs, hogy minden, a Farkasverembe látogató tisztet meg kell motozni, el kell venni a személyes fegyvereiket és át kell kutatni a személyes holmijukat
− idézi Hans Rattenhuber SS tábornok, Hitler személyes testőrségének parancsnoka vallomását a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Rattenhuber szerint Hitler a merénylet során idegsokkot kapott, ami kezei remegésében nyilvánult meg, és nem is múlt el.
Egy másik vallomás szerint, amelyet Roman Gamota, az SS egy Iránban dolgozó tisztje tett, annak, hogy „Hitler táborában megjelentek az ellenzéki elemek”, az a nehéz helyzet volt az oka, amelybe Németország Hitlernek köszönhetően került. Az SS-tiszt ide sorolta többek között a Szovjetunió elleni villámháború kudarcát, a keleti fronton harcoló német egységek katasztrofális helyzetét, és a német városok egyre súlyosabb bombázását.
Mint ismeretes, 1944 nyarára a Harmadik Birodalom hadserege, a Wehrmacht reménytelen helyzetbe került, ami a katonai vezetés tagjait arra késztette, hogy megpróbálják eltávolítani Hitlert a hatalomból. Több sikertelen kísérlet után az összeesküvők kidolgozták a Valkűr-hadművelet tervét. Legfőbb céljuk Hitler és a rendszer legfőbb vezetőinek likvidálása, az SS és a Gestapo semlegesítése, a hatalom megragadása volt, hogy béketárgyalásokat kezdjenek. A terv központi szereplője Claus Schenk von Stauffenberg ezredes volt, aki az afrikai hadszíntéren elszenvedett súlyos sebesülését követően a tartalékhadsereg vezérkari főnöke lett, és ebben a minőségében hetente találkozott Hitlerrel.
1944. július 20-án egy a Farkasveremben tartott megbeszélésre robbanóanyagot csempészett be a táskájában, amelyet közvetlenül Hitler széke mellé helyezett. Stauffenberg egy telefonhívásra hivatkozva elhagyta a szobát, ahol tíz perccel később felrobbant a bomba.
Stauffenberg a robbanást hallva biztos volt a sikerben, ezért beindította a Valkűr-hadműveletet. Azonban a megbeszélésen részt vevő egyik tábornok odébbrakta a táskát, ez, és a masszív tölgyfaasztal megmentette Hitler életét, aki karcolásokkal megúszta a négy halottat és két súlyos sebesültet követelő robbanást.
Az összeesküvés résztvevőit elfogták és kivégezték.
Borítókép: Adolf Hitler 1939. augusztusában (Fotó: Roger-Viollet gyűjtemény az AFP-n keresztül)
