Az atomerőművek évtizedek óta védelem alatt állnak a háborús támadásoktól. A genfi egyezmények kiegészítő jegyzőkönyve rögzíti, hogy a nukleáris létesítmények nem válhatnak célpontokká, még a stratégiai katonai előnyszerzés esetében sem. Az orosz–ukrán háborúban azonban megtört a nukleáris létesítmények megtámadására vonatkozó tabu, és az a tény, hogy sem Moszkva, sem Kijev nem tartja tiszteletben a nukleáris tilalmi zónákat, veszélyes precedenst teremt.
A legutóbbi ilyen incidens Zaporizzsjában történt a múlt hét végén, amikor az orosz csapatok állítólag tüzet gyújtottak az ottani atomerőmű hűtőtornyában. Azóta is volt hasonló eset, ami miatt most éppen áll a bál, csak éppen a másik oldalról: az ukránok robbantottak az erőmű mellett, ami után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is megszólalt, hangsúlyozva: újfent a nukleáris biztonság eszkalációját tapasztalják és az erőművet fenyegető biztonsági kockázatokat látnak.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő elmondása szerint bár nagyon súlyos következményekkel nézhetünk szembe ilyen esetekben, ezek a szituációk szinte a háborús helyzetek velejárójának számítanak.
A katonáknak, akik háborúban harcolnak, nem az a legnagyobb gondjuk, hogy hol van a határ, amelyet nem szabad átlépniük; számukra ez nehezen érthető vagy elfogadható. Ezek a szituációk minden szándék ellenére megtörténnek
– mutatott rá lapunknak a szakértő. Továbbá kifejtette, hogy az abszolút megbízható megoldást ezekre a problémákra valójában csakis a háború befejezése jelentené.
A nemzetközi jogszabályoknak ugyanis a legnagyobb hátránya az, hogy bár érthetően és tisztán fogalmaznak, nincsen automatikus kikényszerítési mechanizmusuk.
Véleménye szerint ugyanakkor bizonyos szinten megoldást jelenthetne az, ha a helyszínre fegyveres erőket telepítenének, amelyek őriznék a kérdéses objektumot, de úgy véli, csekély az esélye annak, hogy ez megtörténjen.
Elméletileg az Egyesült Nemetek Szervezete Biztonsági Tanácsa foglalkozhatna ezzel a problémával, de nem tudna döntést hozni, mivel ellentétes érdekeket képviselő felek alkotják, akik vétójoggal rendelkeznek.
Az orosz–ukrán háború után a Közép-Keleten is nagy a készültség egy regionális háború kitörésének veszélye miatt. Gyarmati István – mint fogalmazott – „nem tudja elképzelni”, hogy abban a térségben szándékosan alkalmazzák a nukleáris fegyvereket, bár ezt teljesen kizárni sem lehet.
Borítókép: Orosz rakétatámadás helyszínén katasztrófaelhárítók a kelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2024. március 22-én (Fotó: MTI/EPA/Katerina Klocsko)
