Belarussziának nincs valódi képessége vagy politikai akarata Ukrajna megtámadására – mondta a Helsingin Sanomatnak (HS) Arkagyij Moshes, a finn Külpolitikai Intézet programigazgatója. A szakértő hangsúlyozta: Belarusszia csapatösszevonása az ukrajnai határon tehát 99,9 százalékban blöff, valójában sem erőforrásai, sem akarata nincs a háborúhoz.
Belarusszia augusztusban közölte, hogy erőit az ukrajnai határon összpontosította. A hétvégén pedig Ukrajna követelte a belaruszok visszavonulását azzal a fenyegetéssel, hogy bevonják őket a háborúba.
Aljakszandr Lukasenka elnöknek sikerült kialakítania politikai pozícióját azáltal, hogy biztosította népét arról, hogy ő a béke garanciája. Nem engedheti meg magának, hogy az ország háborúba keveredjen
– mondta Moshes.
Moshes emlékeztetett arra, hogy a belarusz hadsereg létszáma mindössze 50–60 ezer katona, és közülük a becslések szerint csak tízezer áll harcra készen.
Amikor Oroszországnak egyidejűleg akár 600 ezer katonája is van a fronton, ez a szám szinte jelentéktelen.
A belarusz hadsereg rosszul képzett, rosszul felszerelt és rosszul motivált. Egy motivált és képzett ukrán hadsereg viszonylag könnyen visszaverné a támadást, és az ukrán ellentámadás, ha belorusz városokat bombázna, kemény lenne
– mondta Moshes. „Nem is beszélve – tette hozzá – a támadást követő szankciókról és határzárakról, amelyeket a belarusz ellenzéki média a háborúhoz kapcsolva magyarázna az embereknek.”
Robbanna a belpolitikai helyzet.
A HS tényellenőrzője, John Helin szerint nyilvánosan a belarusz ellenzék követői 1100 katonáról beszélnek, akik legfeljebb 50 kilométerre lennének az ukrán határtól.
Tehát nem egy aktív támadó csoportról van szó, amely készen áll arra, hogy átguruljon a határon. Ez a tavalyi hadgyakorlat folytatása, ahol hasonló megmozdulások voltak láthatók
– mondta Helin. Ilmari Keihkö, a Helsinki Egyetem Sándor Intézetének vendégkutatója, a hadtudományok docense szerint Ukrajnának az alacsony kockázat ellenére továbbra is csapatokat kell lekötnie a belarusz határon.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország felhasználta Belarusszia területét, amikor 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát
– kommentálta Keihkö a HS-nek. Moshes pedig nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin parancsot adott Lukasenkának, összpontosítson a határon csapatokat, de véleménye szerint teljesen mindegy, ki adta ki a parancsot.
Lukasenka aligha tudna nemet mondani a csapatok mozgására, ha Putyin kérné. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni, mert Lukasenka megérti a kockázatokat, és el tudja magyarázni azokat Putyinnak, vagy ürügyet talál a részvétel elhalasztására.
Ukrajna Kurszki régió elleni támadása megváltoztatta az oroszországi politikai helyzetet, és Oroszország most új „karokat” keres, amelyekkel nyomást gyakorolhat Ukrajnára. „Belarusszia és a nukleáris fegyverek kétségtelenül egy kar” – magyarázta Moshes. Belarussziát korábban egy olyan lehetséges helynek tartották, ahová Oroszország szükség esetén átadhatná saját nukleáris fegyvereit.
A nyugati titkosszolgálatok azonban tudnának róla, ha Oroszország csapatokat vagy nukleáris fegyvereket adna át Belarussziának. Egyelőre nem kaptunk semmiféle utalást arra, hogy ez megtörtént
– mondta Moshes. „És Oroszországnak valószínűleg már van atomfegyvere Kalinyingrádban, tehát katonailag nem változna a helyzet” – folytatta. „Belarusszia tehát nem engedheti meg magának, hogy csatlakozzon a háborúhoz, és ez Oroszországnak jelenleg nem is lenne előnyös. Ezért gondolom, hogy ez csak blöff” – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Alekszandr Lukasenka belarusz elnök, amikor az orosz elnökkel együtt tett látogatást az észak-oroszországi Valamo kolostorban 2024. július 25-én (Fotó: AFP/Alexander Kazakov)
