„Nem hiszem, hogy az egész terület feletti ellenőrzés teljes helyreállítása előfeltétel. Ha megtörténik a demarkáció, akár egy közigazgatási határ kijelölése, akkor ezt a közigazgatási határt ideiglenesnek tekinthetjük, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba azon a területen, amelyet akkor ellenőrizni fog” – mondta az interjúban.
Egy ilyen lépésre precedenst lát a történelemben. „Nézzük meg Németországot. Volt Németországnak egy olyan felosztása, amelyet nem minden nyugati ország fogadott el, és bár Németország egy részét a Szovjetunió megszállta, Németországot, a többi részét felvették a NATO-ba, és ez még 1955-ben történt. Úgy gondolom tehát, hogy mind technikailag, mind jogilag van megoldás arra, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz anélkül, hogy a NATO konfliktusba kerülne az Oroszországi Föderációval” – mondta.
Petr Pavel szerint a lépésre azután kerülhet sor, hogy mindkét fél belátja, a háború nem folytatódhat, és tárgyalásokat kezdenek egymással. Ehhez a világhatalmaknak, az Egyesült Államoknak, Kínának és az Európai Uniónak is jelentősen hozzá kellene járulnia.
„Ha lesznek béketárgyalások, akkor nagy valószínűséggel arról fogunk beszélni, hogy Oroszország hosszú ideig megszállta az ukrán terület egy részét, de a demokratikus országok – amelyek azt állítják, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát, ezért tiszteletben kell tartanunk a háborús felek közötti megállapodást is – nem fogják elfogadni a nemzetközi határok megváltoztatását agresszió alapján” – tette hozzá az elnök.
A demokratikus országoknak ezért az Oroszország által megszállt területeket csak ideiglenesen megszálltnak kell tekinteniük, miközben vissza kell állítaniuk Ukrajna szuverenitását az általa ellenőrzött terület felett.
Borítókép: Petr Pavel cseh köztársasági elnök részt vesz a NATO–Ukrajna Tanács ülésén a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozóján (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború 
