Kurszki betörés: az oroszok, vagy ukránok „rántják el előbb a kormányt”?

Öngyilkosság vagy mesteri hadművelet? – hetek óta minden szakértő azt találgatja, mi lehet a célja az ukrán betörésnek Oroszországba. Annyi bizonyos, hogy az ellentámadással az ukránok nemcsak ellenségüket, de még saját szövetségeseiket is meglepték. Jójárt Krisztiánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatójával igyekeztünk megfejteni a kurszki offenzíva mozgatórugóit.

Kilőtt orosz harckocsi roncsa valahol a Kurszki régióban. Fotó: AFP

– Hogy áll most a kurszki front?

– Az ukrán előrenyomulást megállítani még nem, csak lelassítani sikerült. Azt nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora területet uralhatnak: attól például, hogy valahová kitűzik az ukrán zászlót, még nem biztos, hogy ténylegesen ellenőrzik a területet. Jelenleg nagyjából ezer négyzetkilométert kontrollálhatnak. Az elmúlt napok fontos fejleménye még, hogy a Szejm folyón átívelő öt hídból hármat felrobbantottak. Ez azzal fenyegeti a Gluskovo térségében lévő orosz erőket, hogy elvágja őket az utánpótlástól, minthogy a megmaradt két híd közvetlenül az ukrán határ mellett található, ezért azok használata aligha célszerű.

NEW: Ukrainian forces marginally advanced throughout their salient in Kursk Oblast on August 22.

The Russian military command recently redeployed elements of at least one Russian airborne (VDV) regiment from western Zaporizhia Oblast in response to Ukraine’s incursion into Kursk… pic.twitter.com/GTZslvQDIo

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) August 23, 2024

– Akár Kurszkot is megostromolhatják?

– Erre nem látok esélyt. Kurszk túl messze van, túl nagy város, az ostromához az ukránok biztosan nincsenek elegen. Most négy-öt dandár különböző erőit, nagyjából 10-15 ezer főt vetettek be. Ekkora létszámmal a reális cél most már az lehet, hogy beássák magukat, védelemre rendezkednek be.

– A kérdés, amit hetek óta mindenki találgat: és mindez mire jó? 

– Az ukránok katonai célja az lehet, hogy dilemma elé állítsák az oroszokat. Hogy rákényszerítsék őket erőik átcsoportosításra, hogy ezzel tehermentesítsék az óriási nyomás alatt álló donbaszi régiót. 

Az elgondolás az lehet, hogy ha ki akarják szorítani az ukránokat, akkor stratégiai tartalékok híján kénytelenek lesznek jobban képzett csapatokat máshonnan elvonni. 

Csakhogy ennek sikere egyelőre kérdőjeles. Az oroszok nemcsak a donbaszi irányból, de más, kevésbé kritikus frontszakaszokról is tudnak erőket átvezényelni, például a déli zaporizsjai irányból, ahol az oroszok jelenleg nem folytatnak támadóműveleteket. Ez már zajlik is. Ráadásul az is előfordulhat, hogy Moszkvában inkább úgy gondolkodnak, egyelőre elég stabilizálni a frontot, megállítani az ukrán előrenyomulást, és közben lehet teljes erővel folytatni a donbaszi támadást. Egyelőre úgy látom, az oroszok inkább az utóbbira hajlanak. Igyekeznek bagatellizálni a kurszki ukrán betörést, semmiképpen nem akarják veszélybe sodorni a Donbaszban elért eddigi eredményeket.

Óvóhely mellett járókelõk a kurszki belvárosban 2024. augusztus 22-én. A városban beton óvóhelyeket állítanak fel, mert augusztus 6-án ukrán csapatok törtek be az oroszországi Kurszki terület ukrán határ menti térségébe.
MTI/EPA

– Mi lehet az ukránok politikai-információs célkitűzése?

1. Egyrészt a hátország és a hadsereg moráljának növelése. Hiszen tavaly ősz óta folyamatosan hátrálnak. Most bizonyították, hogy meg tudják lepni az oroszokat. 
2. Másrészt a Nyugatnak is demonstrálták, hogy mire képesek. Azt üzenték, koránt sincs patthelyzet, a megfelelő támogatásokkal igenis tudnak eredményt elérni. Rámutattak: ha engedélyezték volna a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területek ellen, akkor ők sem kényszerültek volna a kurszki betörésre. 
3. Harmadszor, az ukránok bizonyítani akarják, hogy valójában nincsenek orosz vörös vonalak. Szerintük a kurszki betörés sem járt különösebb következménnyel, az állandó fenyegetőzés az általános mozgósítással, illetve a nukleáris fegyverekkel csak retorikai blöff. 
4. Végül a legfontosabb várakozásuk, hogy az orosz politikai rendszer törékenyebb, mint amilyennek kívülről látszik. Azt remélik, ha az oroszok saját területeket veszítenek, sok sorkatonájuk esik fogságba – ami a csecsen és afgán háborúk miatt rossz emlékezetű –, az megingathatja a moszkvai vezetést is. Az orosz belpolitikai változásra viszont kevés esélyt látok, az elit egységesnek tűnik.

– És mi az, amit az ukránok kockáztatnak a hadművelettel?

– Azt, hogy ők sincsenek abban a helyzetben, hogy négy-öt dandárt nélkülözzenek a front más szakaszairól. A Donbaszban rendkívül szétfeszített a védelmük, az oroszok sorra foglalják el a településeket. 

Nagyon hiányoznak innen az erőforrások, a tartalékok, melyekkel rotálni lehetne a harcoló alakulatokat. 

És erősen kérdéses, hogy mi a távlati cél: ha mindenáron meg akarják tartani az elfoglalt területeket, pláne ha további területeket akarnak ellenőrzés alá vonni, kénytelenek lesznek újabb és újabb csapatokat átcsoportosítani. Vagy a másik forgatókönyv, hogy egy idő után megelégednek az elért eredményekkel, és kivonulnak. Most az a kérdés, ki rántja el előbb a kormányt.