Nem könnyű annak, aki manapság el szeretne jutni Ukrajnába vagy azon belül bárhová. A méreteket tekintve ugyanis nem a Budapest–Balatonőszöd távolság a mérvadó, hiszen az ország hossza északról délre 893 kilométer, nyugatról keletre pedig 1316 kilométer.
Annak, aki mondjuk, Budapestről szeretne eljutni Kijevbe, nem áll módjában repülővel utazni, ugyanis 2022. február 24., az orosz–ukrán háború kitörése óta légtérzár van érvényben. Így a közel 1200 kilométeres utat vonattal vagy autóval kell megtennie, ami utóbbi esetében, ha nincs sor a határon, akkor körülbelül 15–16 órás utat jelent. Vonattal pedig akár 22–23 órás is lehet az út.
Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az országon belül szeretnének gyorsan eljutni egyik városból a másikba, hiszen ezt repülő nélkül kell megtenniük. A háború előtt legalább működtek a belföldi járatok, Ungvárról JAK–40 vagy Antonov típusú repülőgépekkel két és fél óra alatt Kijevbe lehetett érni, de a legtöbb nagyváros elérhető volt légi úton bárhonnan. Kivételt csak a Krím-félsziget és Donyeck, illetve Luhanszk jelentett, abba az irányba ugyanis – a kelet-ukrajnai konfliktus miatt – még 2014-ben megszűntek a járatok.
A vasút megbízható
Ukrajnában szerencsére a Szovjetunió idején jól kiépítették a vasúthálózatot, emiatt a háborús időkben is magabiztosan működik az ország vonatközlekedése. A távolsági vagonok nagyobb része szépen fel van újítva, bár kissé bizánci a külső a sok függönnyel és iráni szőnyegutánzattal a padlón. Viszont különböző kategóriájú hálókocsikba lehet jegyet foglalni az interneten, ahol magunk választhatjuk ki, hogy melyik fülkében, emeleti vagy földszinti ágyon szeretnénk aludni. Ehhez jár tiszta párna, paplan, lepedő, reggel pedig kávé vagy tea. Attól függ, mit jelölünk meg a jegy megvásárlásakor. Sőt vannak már VIP-vagonok is, ahol dupla- vagy triplaannyi pénzért még TV, WC és zuhanyzó is van a kétszemélyes kabinban.
A közutakon sok az ellenőrzőpont
Közúton az nehezíti meg a közlekedést, hogy nagyon sok helyen vannak ellenőrzőpontok, ahol sok esetben egyórás is lehet a sor. Ezeken az úgynevezett „blokkposztokon” szűrik ki a hadköteles korúakat, akik közül sokan a nyugati határ felé tartanak, hogy lelépjenek a sorozás elől.
Emiatt gyakoriak a fennakadások. Lassabban működik a személyszállítás is, hiszen a buszokat is ellenőrzik, rosszabb esetben pedig az utasokat hátrahagyva rabolják el a toborzók a gépjárművek sofőrjeit. Emiatt a héten már Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is nemtetszését fejezte ki, hiszen a távolsági járatok sokszor az utasokkal együtt a semmi közepén maradnak.
A nemzetközi delegációk is autóval vagy vonattal érkeznek
A háború kitörése óta, az orosz rakétaveszély miatt, minden külföldi delegáció vonattal vagy autóval érkezett Kijevbe. Nem volt kivétel ez alól Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, de még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sem. A közelebbi országok vezetői mindkét közlekedési eszközt igénybe szokták venni, ha Ukrajnába látogatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is vonattal és autóval közlekedik az országon belül, gyakran a napi videóüzenetét is a vonaton veszi fel.
Az ukrán apparátus, beleértve az államfőt is, rendszerint Lengyelországból repül a világ különböző pontjaira. Ilyenkor gyakorta vonattal utaznak a lengyel határig, ahonnan már autóval mennek tovább a legközelebbi repülőtérre. A kárpátaljai hivatalnokok már nem Lengyelországot, hanem Budapestet és Kassát választják, hogyha valahova el szeretnének jutni.
Legutóbb pénteken Modi indiai kormányfő érkezett Kijevbe vonattal, szombaton pedig Duda lengyel elnök.
Borítókép: Ursula von der Leyen Ukrajnába érkezik (forrás: X)
