A helyszíni beszámoló szerint a koszovói rendőrség tagjai állig felfegyverkezve, páncélozott járművekkel vonultak az intézményekhez négy észak-koszovói településen, ahol többségében szerbek laknak.
Elbert Krasniqi koszovói helyi önkormányzati miniszter a Koha Ditore című pristinai napilap szerint azt mondta, a cél a koszovóival párhuzamos szerb intézmények felszámolása volt. Milos Vucsevics szerb miniszterelnök szerint viszont a helyi szerbeket akarták megfélemlíteni, ezért a nemzetközi közösség közbelépését sürgette.
Májusban az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai posta-takarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban. Washington csalódottságának adott hangot az akció miatt. Közleményükben úgy fogalmaztak: a rendőri fellépést nem egyeztették a nemzetközi partnerekkel, és alkalmas a feszültségkeltésre. Az Egyesült Államok pristinai nagykövetsége péntek este pontosan ugyanezekkel a szavakkal reagált a pénteki razziára.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.
Borítókép: Emberek haladnak el egy orosz és szerb zászlót ábrázoló falfestmény előtt Kosovska Mitrovica szerb többségű északi felében 2024. április 20-án, egy nappal a népszavazás előtt. Négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon a helyiek április 21-én arról döntenek, menesszék-e az előző évben megválasztott polgármestereket (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)
