A tűzzel játszanak a háborúpárti erők, egyre közelebb a világháború

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Joe Bidennel újabb kísérlet arra, hogy Kijev megszerezze a leginkább óhajtott nagy hatótávolságú fegyvereket, amelyekkel komoly választ adna Oroszország támadásaira, írja a Financial Times. A vörös vonalak átlépése azonban túl kockázatos lehet, elmélkedik a lap.

Volodimir Zelenszkij beszédet mond az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének csúcstalálkozóján 2024. szeptember 23-án Fotó: Yasushi Kaneko Forrás: The Yomiuri Shimbun/AFP

Kijev kérése különösen időszerűnek tűnhet azután, hogy nyugati hírszerző ügynökségek megerősítették, Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, amit a Nyugat is eszkalációként értelmez, írja a Financial Times.

Az ukrán vezetők folyamatosan próbálják meggyőzni nyugati szövetségeseiket arról, hogy a modernebb fegyverrendszerek átadása megéri a kockázatot. Kijev régóta sürgeti az Egyesült Államokat, hogy biztosítson olyan rakétákat, amelyek képesek azokat az orosz katonai repülőtereket is elérni, ahonnan bombázzák az ukrán városokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai útja során 2024. szeptember 22-én a pennsylvaniai scrantoni Scranton lőszergyárába érkezik (Fotó: AFP/ Ukrán elnöki sajtóhivatal)

A Biden-adminisztráció azonban óvatosan viszonyul e kérés jóváhagyásához, noha egyre több nyugati szövetséges támogatja, és az Egyesült Királyság is erőteljes nyomást gyakorol a kérdésben. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor a minap arra figyelmeztetett, hogy ha a Nyugat lehetővé teszi, hogy ezek a rakéták orosz célpontokat támadjanak, az a NATO közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője erre drámai fenyegetést tett, kijelentve, hogy „a történelem egyik legrégebbi orosz városát” (Kijevet) „olvadék szürke masszává” változtatnák.

A NATO vezetői 2022 óta egyre merészebben feszegetik Oroszország vörös vonalait. Noha a nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban még nem született döntés, egyre több elemző játszana a tűzzel, s véli úgy, hogy Putyin fenyegetései egyre kevésbé hitelesek.

Az amerikai tisztviselők azonban továbbra is attól tartanak, hogy Oroszország más területeken eszkalálhatja a konfliktust, például a Közel-Keleten, ahol Moszkva már felvetette, hogy a jemeni húszikat ellátja rakétákkal. Egy másik érv, hogy az amerikai fegyverkészletek korlátozottak, és a rakéták inkább a Krím-félszigeten lévő orosz bázisok ellen lennének hatékonyak, mint mélyen Oroszországban.

Nyugati óvatosság

A Biden-kormányzat szkepticizmusa tükröződik Németország habozásában is, amely hasonló okok miatt ellenzi, hogy Kijev német gyártmányú Taurus rakétákat kapjon. 2022 óta Berlin eleinte ellenállt, de végül engedett a szövetségesek nyomásának, és tankokat, valamint más katonai felszerelést küldött Ukrajnának.

A Kreml eddig nem lépett „a nukleáris létra magasabb fokaira”, de az utóbbi időben kiszélesítette a válaszlépések körét, beleértve európai szabotázsok támogatását és Észak-Korea felfegyverzését. Putyin maga is tréfásan utalt az orosz vörös vonalak rugalmas jellegére:

„Nos, ami ezeket a vörös vonalakat illeti, hadd tartsam ezt meg magamnak” – mondta egy 2022 júniusi beszédében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaihoz beszél egy videókonferencián (Fotó: AFP/Alekszandr Kazakov)

A Nyugat óvatosan halad előre, apró lépésekben növelik a támogatást anélkül, hogy Putyint azonnal provokálnák. Az elemzők szerint ez a módszer eddig sikeres volt, hiszen Oroszország fenyegetései gyakran nem valósultak meg. Ugyanakkor Moszkva figyelmeztetései sem tűntek el teljesen, hiszen a Kreml számára a nukleáris fegyverek továbbra is az „utolsó biztosítékot” jelentik a vereség ellen.

Kiszámíthatatlan jövő

A kérdés, hogy mennyire komolyak Putyin eszkalációs fenyegetései, továbbra is megosztja a nyugati elemzőket. A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos elméletek túlnyomórészt spekulációk hiszen nincs bizonyíték arra, hogy Putyin valaha is hajlandó lenne ezt az eszközt bevetni.

Janice Stein, a Torontói Egyetem professzora szerint „az emberek valószínűségekről akarnak beszélni, de a probléma az, hogy nincs empirikus bizonyíték a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos elméletekre”.

A Nyugat számára a cselekvés kockázatai és a tétlenség ára közötti egyensúlyozás a legnagyobb kihívás. Az elmúlt év eseményei során a nyugati vezetők többször is megkockáztatták az eszkaláció lehetőségét, eddig Oroszország nem válaszolt azonnal a provokációkra. Azonban a helyzet egyre inkább megköveteli, hogy egyensúlyozzanak a cselekvés és a határozatlanság között. Ahogy Stein is rámutatott:

„Túl egyértelműnek lenni nem előnyös. Ha túl részletesen fogalmazol, csapdába ejted magad, és kizárod a saját lehetőségeidet.”

Borítókép: Volodimir Zelenszkij beszédet mond az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének csúcstalálkozóján 2024. szeptember 23-án (Fotó: The Yomiuri Shimbun/AFP/Yasushi Kaneko)