Nyolc százalékkal emeli a hálózati díjakat a Fingrid vállalat a jövő elejétől, a társaság tájékoztatása szerint a hálózati díj mértéke a fogyasztó által fizetett áram árából hozzávetőleg 2-3 százalék – írta a Helsingin Sanomat (HS). Az emeléseket a társaság a törzshálózat által igényelt nagy beruházásokkal és a villamosenergia-rendszer kezelési költségeinek növekedésével indokolja.
A szél- és napenergia rohamos növekedése miatt a Fingrid rohamos ütemben erősítette meg a főhálózatot. A társaság szerint néhány éven belül közel 10 ezer megawatt kibocsátásmentes villamosenergia-termelést kapcsoltak a hálózatba.
Jelenleg is erősítik például a határon átnyúló kapcsolatokat Svédországgal.
Az új Aurora átviteli összeköttetést jövőre helyezik üzembe.
A villamosenergia-rendszer változása nagymértékben megnövelte az áramrendszeri tartalékok és a hálózati változások és zavarok zökkenőmentes kezelését biztosító megoldások iránti igényt is
– írja a Fingrid a közleményben.
A Fingrid szerint a hálózati díj részesedése a fogyasztó villanyszámlájából két-három százalék körül mozog, száz eurós villanyszámlánál tehát két-három euró körül mozogna a hálózati díj, amit a fogyasztó nem közvetlenül fizet, hanem a villanyszámlák részét képezi. A hálózati átviteli költség növekedésének a villamos energia összárára gyakorolt hatása tehát megközelítőleg 0,2 százalék lenne.
A fogyasztó által fizetett áram árának mintegy 40 százalékát az elektromos energia, mintegy harminc százalékát a villamosenergia-átvitel, mintegy harminc százalékát az adók teszik ki Finnországban.
A Fingrid működési bevételét az energiaügynökség felügyeli. A szabályozás alapvetően megegyezik a többi hálózati társasággal. A Fingrid szerint az általános ártrendhez képest csökkentek a hálózati tarifák. A díjakat legutóbb 2022-ben emelték két százalékkal, ezt megelőzően, 2019-ben ugyanakkor a Fingrid nyolc százalékkal csökkentette a hálózati díjakat.
A villamosenergia-szolgáltatók kérésére az elmúlt években a megnövekedett szűk keresztmetszeti bevételek miatt időről időre visszatartották a hálózati díjakat, 2023-ban például hat hónapig nem szedték be és idén is így történt.
Az egy lakosra jutó energiafogyasztás Finnországban a legmagasabb az Európai Unióban. Az okok a sok energiát fogyasztó ipar (az ipar használja el körülbelül a fogyasztás felét), a magas életszínvonal, a hideg éghajlat (a fogyasztás 25 százaléka megy el a fűtésre) és a nagy távolságok okozzák, közlekedésre például a fogyasztás 16 százalékát költik.
Az energiatermelés legfontosabb forrásai a fa tüzelőanyag, az olaj és az atomenergia. Az utóbbi időszakban azonban az EU Oroszországgal kapcsolatos EU-szankciók miatt nem érkezik import faanyag Oroszországból Finnországba. Korábban megírtuk: gyakorlatilag már csaknem két és fél éve nem hoznak be Oroszországból fát az EU-ba, így Finnországba sem. Ennek ellenére még van elég fa Finnországban, illetve a balti országokban, de ez korántsem jelenti azt, hogy ami van, mindenre bőségesen elég. Vannak, akik a hálózati díj fenti emelése kapcsán is a faimport leállását emlegetik.
Finnország mindenesetre keresi az utat az „energiacsapdából”: az energiapolitika és a klímapolitika szorosan összefügg, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy nyolcvan százaléka az energiatermelésből és -fogyasztásból származik, beleértve a közlekedést is.
Az EU tagjaként Finnország ráadásul elkötelezett a közösség azon céljai mellett, hogy csökkentse az üvegházhatást okozó kibocsátást, növelje az energiahatékonyságot és előnyben részesítse a megújuló energiaforrásokat. Ezek aránya az energiafogyasztásban 42,1 százalék volt 2021-ben, az atomenergia 18,2 százalékos részesedésével együtt a Finnországban a felhasznált energia 60,3 százaléka kibocsátásmentes.
Változik az energiatermelés, mert csökkent a szén felhasználása és bezárják a széntüzelésű erőműveket, új cellulóz- vagy biotermékgyárak állítanak elő feketelúgot, a szélenergia pedig emelkedő tendenciát mutat.
Az EU célja az volt, hogy Finnország energiájának 38 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze 2020-ban, ezt a célt tehát túlteljesítették. Finnország energia- és klímastratégiája szerint 2030-ra felhagynak a szén energetikai felhasználásával az északi országban.
Borítókép: Elektromos autók töltőállomása a finnországi Tampere közelében (Fotó: AFP)
