Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szeptember 25-én új dimenziót adott a nemzetközi biztonsági aggályoknak azzal, hogy bejelentette a nukleáris doktrína új változatát, amely jelentős mértékben bővíti az atomfegyverek bevetésének körülményeit. Ez a lépés számos elemző szerint Oroszország azon törekvését tükrözi, hogy válaszoljon a Nyugat, különösen az USA és szövetségesei által képviselt fenyegetésekre, beleértve Ukrajna katonai támogatását modern rakétatechnológiával – emlékeztet a BBC Ukraine.
Az új doktrína különösen ijesztő két fő pontja: bármely ország, még ha nem is rendelkezik nukleáris arzenállal, de nukleáris hatalmakkal együttműködésben támadja meg Oroszországot, az együttes nukleáris válaszcsapást provokálhat. Emellett a doktrína lehetőséget nyújt Moszkvának arra, hogy nukleáris fegyvereket alkalmazzon, ha légitámadás jeleit érzékeli, amelyek fenyegetik Oroszország határait.
Az átdolgozott doktrína mélyebb feszültségeket szít a már amúgy is feszült orosz–ukrán konfliktusban, különösen annak fényében, hogy az orosz vezetés a Nyugatot és annak katonai segélypolitikáját okolja a régió instabilitásáért. A szakértők szerint, bár a doktrína módosítása csak formálisnak tűnhet, a mögötte rejlő szándék súlyos következményekkel járhat, hiszen a dokumentum széles körben hagy mozgásteret a nukleáris eszkalációra.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy korábban már felröppentek hírek a NATO-val való konfrontáció lehetőségéről, és arról, hogy az Oroszország által valóban a Szovjetunió nagyságát hangoztató retorikát hirdető vezetés valóban kész lehet a legrosszabb forgatókönyvre is. Mindenesetre a nemzetközi közösség óvatosan figyeli, hogy hogyan alakul a nukleáris fenyegetettség e veszélyes játéka, amely megváltoztathatja a világ békéjét.
Borítókép: Orosz Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétaindítók gurulnak a Vörös téren a Győzelem napi katonai parádén Moszkva központjában 2024. május 9-én, amikor Oroszország a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóját ünnepli. (fotó: AFP)
