A törvényhozás augusztusban fogadta el a törvényt, amellyel több millió gazdátlan ebet akarnak eltávolítani a városokból. Az állatbarátok azonban attól tartanak, hogy a gazdátlan állatok a sintértelepeken végzik, vagy túlzsúfolt, betegségek sújtotta állatmenhelyekre kerülnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szükségesnek nevezte a törvény bevezetését az országban kialakult „kóborkutya-probléma” megoldására.
A vasárnapi demonstráció résztvevői ugyanakkor a törvény visszavonását követelték transzparenseikkel, amelyeken „haláltáboroknak” nevezték a menhelyeket.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) a törvény elfogadását követően már benyújtott egy indítványt a jogszabály visszavonásáról.
Törökországban a becslések szerint mintegy négymillió kóbor kutya él a városok utcáin, és miközben ezek az állatok többségükben ártalmatlanok, számos embert, köztük gyerekeket is ért már kutyatámadás. Egy kóbor kutyák eltávolításáért kampányoló török szervezet jelentése szerint 2022 óta 65 halálos áldozata volt az utcai kutyatámadásoknak.
Az új törvény értelmében az önkormányzatoknak kell begyűjteniük és menhelyeken elhelyezniük a kóbor kutyákat, ahol beoltják és ivartalanítják az ebeket, és csak azt követően adhatók örökbe. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a sérült vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, illetve emberre veszélyesnek nyilvánított kutyákat elaltassák. A törvény eredetileg a macskákra is vonatkozott volna, de a közfelháborodás miatt megváltoztatták.
A törvény ellenzői egyebek között arra is hivatkoztak, hogy az amúgy is pénzszűkében lévő önkormányzatoknak nincs forrásuk a végrehajtáshoz szükséges menhelyek megépítésére, ezért előfordulhat, hogy inkább betegnek nyilvánítanak egy begyűjtött kutyát, hogy végezni lehessen vele, és ne kelljen róla gondoskodni.
Állatvédő aktivisták szerint máris elkezdődött a kutyák válogatás nélküli kiirtása a közösségi médiumokra felkerült videók tanúsága szerint.
