Míg az előzetes felmérések szerint Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje kapcsán az emberek kilencven százaléka tudta, hogy ki ő és mi a programja, demokrata ellenfele, Kamala Harris esetében ez az érték nagyjából 60-61 százalék volt, így neki arra kellett felhasználnia az elnökjelölti vitát, hogy megismertesse saját magát és a politikáját – kezdte lapunknak adott értékelését Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Ez abban is megmutatkozott, hogy Harris olyan témákba is belement – például a gazdasággal kapcsolatban –, amelyek kapcsán a republikánusok támadják.
Kicsit ellentmondásos Harris részéről, hogy változást sürget a politikában, miközben a regnáló kormányzat tagja, és Donald Trump fel is tette a kérdést, hogy alelnökként mért nem tette meg mindazt, amiről most beszél – mutatott rá a szakértő.
Ettől függetlenül úgy gondolom, Donald Trump egy olyan ellenfelet kapott, akit nem vehet félvállról
– mondta Fekete Rajmund.
A szakértő szerint megfigyelhető volt, hogy Harris szándékosan igyekezett kihozni a sodrából republikánus ellenfelét, és ez egyszer-kétszer sikerült is – ahogy Trumpnak is. Egy nagyon kemény, ütésváltásokat hozó vitát láthattunk.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor is szóba került az amerikai elnökjelölti vita során, Fekete Rajmund rámutatott, hogy az idei amerikai elnökválasztási kampány során ez egyáltalán nem egyedi eset, hiszen Donald Trump több kampányesemény során is elismerően beszélt a magyar miniszterelnökről és politikájáról.
Nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor volt az első kormányfő, aki 2016-ban kiállt és nyíltan támogatta Donald Trump republikánus elnökjelöltet, aki aztán 2019-ben fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban.
Az pedig, hogy Orbán Viktor neve rendre előkerül az amerikai elnökválasztáson, azt bizonyítja, hogy Magyarország politikai súlya sokkal nagyobb, mint amit az ország mérete indokolna. Mindez pedig Orbán Viktor politikájának köszönhető
– fogalmazott Fekete Rajmund.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Donald Trump kezdettől fogva azt mondta, hogy minél hamarabb véget kell vetni a vérontásnak, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, a demokraták viszont erőteljesen támogatták Ukrajna háborús erőfeszítéseit, és emellett Harris ismét hitet tett a vita során – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy ez jól mutatja a különbséget a két elnökjelölt külpolitikai álláspontja között.
Ugyanakkor a vita során nem a kül-, hanem a belpolitika játszott fontosabb szerepet. Az orosz–ukrán háború egy friss felmérés szerint az amerikai választók kevesebb mint fél százalékát érdekli.
Hogy Harris milyen külpolitikai irányzatot képviselne, azt azért is tartja kérdésesnek Fekete Rajmund, mert Joe Bidennel ellentétben az alelnök soha nem foglalkozott igazán külpolitikai kérdésekkel.
Az sem kizárt, hogy amennyiben Kamala Harris győzne a novemberi elnökválasztáson, teljesen más külpolitikát folytatna, vagy legalábbis hangsúlyeltolódás lenne az amerikai külpolitikában Bidenhez képest, például a csendes-óceáni térség irányába
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy Joe Biden számára Ukrajna mindig is személyes ügy volt.
Az illegális migráció kérdéséről Fekete Rajmund elmondta, hogy ezzel kapcsolatban Harris is érzi, hogy a Biden-kormányzatnak „vaj van a füle mögött”.
Az illegális migráció kapcsán a demokraták elbuktak
– szögezte le.
Trump elnöksége, pontosabban az azt nagyjából lefedő 2017–2020-as fiskális évek során 2,3 millió illegális bevándorló érkezett Amerikába, míg csak tavaly novemberben 2,4 millió, a teljes Biden-időszak alatt pedig 8,5 millió.
Itt tehát nem tudnak azzal házalni a demokraták, hogy elvégezték a házi feladatukat – hangsúlyozta a szakértő.
Az idei amerikai elnökválasztás egyik legnagyobb figyelemmel kísért témája az abortusz tiltásának a kérdése. Harris kijelentette, hogy a nők teste fölött nem szabad, hogy az állam rendelkezzen. Trump pedig hazugnak nevezte az alelnököt, és azt állította, hogy nem tervezi az abortusz betiltását. Harris egyértelműen a női szavazókat igyekszik megszólítani ezzel a témával kapcsolatosan.
Fekete Rajmund szerint az elnökjelölti vitának nem volt egyértelmű győztese.
A CNN telefonos gyorsfelmérése alapján a válaszadók többsége szerint Harris nyerte a vitát 63–37 arányban, ami azt feltételezi, hogy a június 27-i vita ismétlődött meg, ami félreviszi a vita értelmezését és értékelését. Valójában egy nagyon kemény, küzdelmes vitát láthattunk, ami inkább Kamala Harris számára bírt nagyobb jelentőséggel, hiszen a felmérések szerint az ő személye és programja volt kevésbé ismert az országban. Egyértelmű döntés azonban nem született, és mindkét fél pozícióját megerősítette a vita
– összegzett Fekete Rajmund, hozzátéve, hogy a novemberi elnökválasztásig még mindig hátra van két hónap.
Borítókép: Fekete Rajmund szerint Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök és Kamala Harris demokrata párti amerikai alelnök első elnökjelölti televíziós vitájának nem volt egyértelmű győztese (Fotó: MTI/AP/Juliana Yamada)
