Egyre többen hangsúlyozzák manapság, hogy szükség van olyan béketárgyalásra, amelyen az orosz fél is részt vesz. Kevesebb szó esik arról, hogy volt ilyen béketárgyalás, mégpedig a háború korai szakaszában, néhány héttel az orosz invázió után, Isztambulban. Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök ezzel kapcsolatban megszellőztette, hogy Boris Johnson akkori brit kormányfő fúrhatta meg ezt a megállapodást.
Az amerikaiak nem voltak aktív résztvevői a folyamatnak, a tárgyalások viszonylag késői szakaszában vonták csak be őket az ukránok, akik „tanácsot kértek” – mondta el Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium korábbi vezető tisztségviselője egy emigráns orosz újságírónak adott interjúban.
Nuland szerint a nyugati szövetségesek számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Putyin fő követelése a megállapodástervezet mellékletében volt elrejtve. Ez konkrét korlátokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy milyen fegyverrendszerből mennyivel rendelkezhet Ukrajna.
Ukrajnát alapvetően katonailag kiherélték volna
– fogalmazott Nuland, hozzátéve, hogy Oroszországra nem vonatkozott ilyen korlát, és pufferzónát sem kellett volna kialakítania az ukrán határnál.
Sok ukrán, talán maga Volodimir Zelenszkij elnök is úgy érezte, csapdába sétálhatnak az egyezséggel – vélte Nuland.
Borítókép: Victoria Nuland korábbi amerikai külügyminiszter-helyettes 2024. február 22-én (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború 
