Az Európai Unió Tanácsa idén májusban hagyta jóvá az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet jogalkotási fejezetét, így véglegessé vált az új migrációs paktum.
Három ország szavazott nemmel: Lengyelország, Szlovákia és Magyarország. A paktum célja, hogy átfogóan szabályozza a migrációs kérdéseket az Európai Unióban, beleértve a migrációs nyomás alatt álló országoknak nyújtott segítséget. Európa-szerte egyre több politikus és párt tiltakozik a tömeges migrációt elősegítő új intézkedéscsomag miatt.
Magyarországnak nem áll szándékában végrehajtani az uniós migrációs paktumot, és szövetségeseket keres ahhoz, hogy európai bevezetését is meg lehessen akadályozni – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Bakondi György szerint a migrációs paktum kudarcra van ítélve, bevezetése visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el. Az Európai Unió által kitalált eljárásrend költséges, kevésbé hatékony és sokkal inkább a migráció szervezését segíti, mintsem a magyar és az európai emberek biztonságát.
Ha Magyarország elutasít minden „kötelező szolidaritási” követelményt a menedékkérők elhelyezésére, illetve pénzügyi vagy egyéb hozzájárulás tekintetében, akkor azt más kormányok is követhetik, ezzel pedig olyan folyamatokat indít el, ami nem belátható, fejezte ki aggodalmát a The Guardian cikke.
Értelemszerűen ez nem tetszik az európai bevándorláspárti politikusoknak, a brüsszeli intézményrendszernek. Ők azt szeretnék, hogy beérkezzenek Magyarország területére ezek a bevándorlók, és itt benn bírálják el a menedékkérelmüket, ami olyan esetekhez vezethet, mint a németországi solingeni késelés, ahol az Európai Unóból már kiutasított személy, akit a hatóságok nem találtak meg, több embert is megkéselt egy kisvárosi fesztiválon
– mondta el lapunknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
A szakértő szerint irreális, hogy Magyarország ilyen elvárásoknak és ilyen kéréseknek engedjen, és a migrációs paktum is arról szól, hogy azokat a migránsokat, akik Nyugat-Európában vannak, szeretnék Magyarországra toloncolni, ami szintén elfogadhatatlan, hiszen hazánk a migrációs válság kitörése óta egyértelművé tette, hogy megvédi a külső határait, és nemcsak fizikailag, hanem jogilag is szigorúan szabályozza, hogy ki tartózkodhat az ország területén.
Az egész menekültügyi rendszer már tíz éve az Európai Unióban totális reformra szorul, amikor azt látjuk, hogy Magyarországot is megbüntették és 200 millió bírsággal sújtották, akkor arról volt szó, hogy Magyarország nem volt hajlandó beengedni a migránsokat, és nem Magyarország területén bírálják el a kérelmeket hanem az ország határain kívül, például a belgrádi nagykövetségen lehet beadni a menedékkérelmet.
– Nem meglepő, hogy az egyre brutálisabb késelések után arról kezdenek el beszélni, hogy Magyarország ebben a témában követendő mintává válik, és hogy más országok is követhetik a példáját, hiszen azt látjuk, hogy a baloldali liberális kormányok is tartanak attól, hogy ilyen terrortámadások, késelések egyértelműen az ő megítélésüket rontják, mert ők voltak azok, akik beengedték Európába a migránsokat – mondta Deák Dániel.
Az orosz–ukrán háború tekintetében is a magyar álláspont igazolódik
Brüsszeli és nyugat-európai politikusok is azt mondják, hogy addig kell folytatni a háborút, amíg Ukrajna nem győz. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az orosz csapatok biztosan haladnak előre, és az ukrán hadsereg a nyugati beszámolók szerint is kimerült.
– Az ukrán kormányválság is ezt mutatja. Érezni, hogy azok az irreális elvárások, amelyeket megfogalmaztak a háború ügyében, megdőltek, és az események azt igazolják, hogy Magyarországnak ebben a kérdésben is igaza volt, hasonlóan a migrációs válsághoz – összegezte a szakértő.
