Mint ismert, a Patrióták Európáért európai parlamenti frakcióhoz tartozó Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 29,2 százalékával a 183 fős osztrák parlamenti alsóház 58 mandátumát szerezte meg a vasárnapi választásokon Ausztriában.
A választások előzetes eredménye alapján fennállása óta első alkalommal szövetségi szinten is diadalmaskodni tudott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppárt negatív csúcshoz közeli eredménnyel csak a második helyet érte el, míg a harmadikként a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) futott be. A liberális NEOS és a kormányzó Zöldek szintén tagjai lesznek az elkövetkező törvényhozási ciklusnak. Mandátumvesztésben pedig a voksolás két legnagyobb vesztese az eddigi ÖVP–Zöldek kormánykoalíció két pártja.
Egyértelműen egy patrióta, konzervatív, jobboldali győzelem született Ausztriában. A Szabadságpárt egy markánsan jobboldali párt, amely története során először nyert parlamenti választást, a második helyezett néppárt pedig egy jobbközép, a centrum felé húzó pártként végzett mögötte
— mondta el lapunknak Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
– A szociáldemokraták csak a harmadik helyet szerezték meg, amelynek egy már-már magát kommunistának valló szélsőbaloldali vezetője van, de ezután vélhetően a pozíciója tarthatatlanná fog válni – tette hozzá. A választások után egy jelentős jobbra tolódás figyelhető meg az osztrák politikai térképen, a szavazók elsöprő többsége valamilyen jobboldali erőre adta a voksát, a legtöbben a Szabadságpártra.
Ez egy világos üzenet az elmúlt öt év jobbközép és zöld koalíciójának, amelyet az osztrák választópolgárok megbuktattak. Másrészről pedig világos üzenet az európai politikának is, hiszen az európai elitek nagyon régóta a Szabadságpárt ellen próbáltak kampányolni Ausztriában, és mindent megtettek azért, hogy a párt ne legyen sikeres, de az osztrák választók máshogy döntöttek
– hangsúlyozta. Mint rámutatott,
ez egyértelműen azt mutatja, hogy a brüsszeli politikával szemben is van egy komoly elégedetlenség, ami már túllépett a kelet-közép-európai tagállamokon, és a nyugati államokba is beszivárgott.
Milyen kormány alakulhat?
A szakértő szerint érdemes a német és az osztrák politikai viszonyok között különbséget tenni. Az AfD Németországban tűzfal mögött van, és nem állnak vele szóba, az Osztrák Szabadságpárt azonban más helyzetben van, és korábban többször is voltak már kormányon: a nyolcvanas években a szociáldemokratákkal közösen kormányoztak, a kétezres évek elején pedig a néppárttal, tehát van egy komoly kormányzati tapasztalatuk, és jól beágyazottak az osztrák politikai közéletben.
Felmerülhet az, hogy most is kormányra kerülnek, de azt gondolom, hogy nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Bár a Szabadságpárt részéről van nyitottság a néppárt felé, de ők ezt jelenleg ellenzik, ugyanis ez esetben a néppártnak a kancellárságról le kellene mondani, a néppárt így azokat a lehetőségeket fogja keresni, amelyekkel megőrizheti a kancellári pozícióját.
Szűken, de megvan a többsége a nagykoalíciónak is a néppárt és a Szociáldemokrata Párt összefogásával, de ha ez az egy-két mandátumos többség nem lenne elég stabil, akkor bevonhatják akár a liberálisokat is, tette hozzá Szikra Levente.
Azt gondolom, hogy jelenleg ez a szimpatikusabb lehetőség a néppárt vezetőinek, de az is igaz, hogy ez egy nehezebben összetartható koalíció lenne, mert a mérsékelten jobboldali néppárt, a baloldal és a liberális oldal között nagy különbségek vannak. Azt láttuk Németországban is, hogy ez kevésbé működhet hosszú távon stabilan
– mutatott rá az elemző.
Mindezek fényében én azt gondolom, hogy egy hosszú és nehézkes kormányalakítás előtt áll Ausztria, és van esély ugyan arra, hogy a Szabadságpárt kormányra kerül, de a valószínűbb az, hogy a néppárt összefog a baloldal és a liberálisok pártjaival
– összegezte Szikra Levente.
