Orbán Viktor: Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország

Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ohridban, a magyar–északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Hrisztijan Mickoszki észak-macedóniai kormányfővel a magyar-észak-macedón kormányzati csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón Ohridban Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A magyar kormányfő a kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében. Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015–2016-ban, a migrációellenes küzdelemben. A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos ország is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el.

Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb–magyar határon

– fogalmazott, majd megígérte, hogy minden szükséges segítséget megad a magyar kormány.

Felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva.

Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van –, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába – közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.

A Balkán többet érdemel

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit kapnak Brüsszelből, ezeknek az országoknak már bent kellene lenniük az Európai Unióban. Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert:

Az egész nyugat-balkáni térség stabilitása és az európai térbe való integrálása nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke.

Orbán Viktor Észak-Macedóniában (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió ugyanis elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés.

Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból gyorsítópályás megközelítést kapott és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult 

– jegyezte meg. Orbán Viktor méltánytalannak és igazságtalannak nevezte, hogy azok az országok, amelyek évek óta dolgoznak azon, hogy érdemalapon tudjanak bekerülni az EU-ba, most hátrasorolást szenvednek el. A magyar elnökség azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon – szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani. Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.

Emlékeztetett arra, hogy Észak-Macedónia még 2005-ben, Horvátországgal együtt lett tagjelölt, azóta Horvátország már uniós tag, Észak-Macedóniával pedig a tárgyalások sem kezdődtek el.

Ez történelmi léptékű hiba az EU részéről, ráadásul ezt a hibát még lehet tetézni, mert most arról van szó, hogy Albániával is hamarabb indulnak meg a csatlakozási tárgyalások. Erre nincs semmilyen erkölcsi vagy politikai indok 

– figyelmeztetett. A magyar kormányfő felidézte, hogy Hrisztijan Mickoszki miniszterelnökkel immár tizennyolcadik alkalommal találkozott, pártja, a VMRO és a magyar kormányzó pártok pedig testvártpárti kapcsolatban állnak egymással. Hangsúlyozva, hogy a pártügyek sosem keverhetők össze az államügyekkel, rámutatott: mindig jó, ha két baráti párt van kormányon, majd meghívta Magyarországra Hrisztijan Mickoszkit és kormányát. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy több mint egy évtized után hivatalos vendég Észak-Macedóniában, éppen akkor, amikor a két ország a diplomáciai kapcsolatok harmincadik évfordulóját ünnepli.

Velünk marad a migráció

Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a migráció olyan ügy, amely velünk marad a következő évtizedekben. Ha valaki azt gondolja, ez levehető a napirendről, az nagyon téved, a migráció mögött ugyanis mély demográfiai átrendeződés zajlik – figyelmeztetett.

A Földközi-tenger északi pártjának demográfiai képessége messze elmarad a déli part képességétől, ebből az egyensúlytalanságból fakad a migráció, ehhez pedig még hozzá lehet venni az Afrikában várható népességrobbanást

– jegyezte meg. Szavai szerint ha nem segítjük meg a Száhel-övezet országait, százmilliók fognak feljutni a Földközi-tengerhez. Ebből is látható, hogy a migráció ügyében való együttműködésünk nem egy vagy két, hanem negyven-ötven évre szól – mondta. Orbán Viktor üdvözölte, hogy a Nyugat-Balkánon olyan népek élnek, amelyeknek a történelem megtanította ezt a leckét.

Ezért nekünk kellő időben, kellő mélységben stratégiai szövetséget kell kötnünk az illegális migrációval szemben, ezen dolgozom Görögországtól föl egészen Szerbiáig és Magyarországig

– fogalmazott. Hozzátette, ebbe a szövetségbe jó lenne bevenni a nyugat-európaiakat is, de mivel nem védik a határaikat, a migráció hátba fog bennünket támadni húsz-harminc év múlva Nyugatról. Ha fenn akarjuk tartani a nemzeteinket, a kulturális identitásunkat, ideértve a kereszténységet is, akkor meg kell magunkat védenünk és megtalálnunk azokat az országokat, amelyek ebben partnereink lehetnek - közölte Orbán Viktor, példaként említve Észak-Macedóniát és Szerbiát is.

Kétszínű Európa

Európa a migráció ügyében most a kétszínűség állapotában van. Nyugaton feltették tétjeiket a Willkommenskulturra, szerintük jól járnak a migrációval, ezért nem megakadályozni, hanem menedzselni akarják azt – jegyezte meg. – Minekünk mindig is kétségeink voltak ezzel kapcsolatban – fűzte hozzá, hozzáfűzve, hogy más, nagyobb országok mégis másik pályát választottak. Ennek a keserű gyümölcsei most beérnek, meg kellene változtatni a politikát, de ez nem olyan könnyű – figyelmeztetett. 

Most éppen a vágányátállítás fázisában vannak a nyugati országok, de nekem sosem volt kétségem afelől, hogy előbb-utóbb megérkeznek a mi utcánkba, ahol mi várjuk őket

– fogalmazott. Az északmacedón-bolgár kapcsolatokkal kapcsolatos kérdésre elmondta: úgy tűnik most, hogy Észak-Macedónia csatlakozásának következő legfontosabb állomása, hogy megállapodásra jussanak Bulgáriával. Orbán Viktor jelezte azonban, erre nézve van egy javaslata, és készen áll arra, hogy Magyarország erről Bulgáriával is tárgyaljon, amennyiben a felek igénybe veszik ezt. Hozzátette, Észak-Macedóniát régóta folyamatosan hitegetik a belépés és a tárgyalások időpontjával, de akikkel együtt nevezték, előrejutnak, ő meg nem– utalt Albánia gyorsabb előrehaladására az EU-csatlakozási folyamatban.

Szerinte nem lehet másként tekinteni az elmúlt tíz évet, mint hogy Észak-Macedóniát folyamatosan hátrasorolták. Kérdésre válaszolva leszögezte: Magyarország nem kínai hiteleket ad Észak-Macedóniának, azért sem, mert azok konkrét magyar fejlesztésekre érkeztek.

Kínai pénzt nem tudunk adni, európai pénzt, azt adunk

– fűzte hozzá. Hangsúlyozta azonban, hogy magyar szempontból a gazdaság a második legfontosabb kérdés, mert a biztonság, vagyis a migráció áll az első helyen. – Akik fontos szerepet játszanak Magyarország biztonságában, azokkal mélyebb és erősebb gazdasági együttműködésünk van – jelezte.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Fókuszban az amerikai elnökválasztás

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kérdésre reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „már 2015-16-ban is hívei voltunk Trump elnök úrnak”. Hozzátette, Magyarországon van egy szabály, mely szerint csak olyan mértékben avatkozunk be más országok választási kampányába, ahogy ők beavatkoznak a miénkbe. – Ez Amerika esetében nekünk nagy lehetőségeket ad – jegyezte meg.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az egész nyugati elit túlságosan, buborékszerűen zárt világban él, ezért szükség van kívülről jött emberekre, mert a keletiek jönnek fel, egyenes derékkal, széles bicepszekkel. Figyelmeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik a világ békéjében, ezért ha békepárti és erős elnök van, akkor béke van a világban, ha háborúpárti vagy gyenge az elnök, akkor rendetlenség és háború van. Donald Trump volt már elnök, és az ő idejében a világ biztonságosabb volt – mondta Orbán Viktor

Nekünk béke kell, az az elnök kell, aki békét hoz

– tette hozzá.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Hrisztijan Mickoszki észak-macedóniai kormányfővel a magyar–északmacedón kormányzati csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón Ohridban 2024. szeptember 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)