Orbán Viktor miniszterelnök észak-macedóniai látogatásáról szinte az egész világsajtóban cikkeztek, Hrisztijan Mickoszki északmacedón kormányfő külön hangsúlyozta, Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok jó elképzeléseket hozhatnak. „Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is” – tette hozzá.
Mickoszki azonban arra is rámutatott, a döntés, hogy „az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, csak az ellenzéknek és Észak-Macedónia keleti szomszédjának, azaz Bulgáriának kedvez”.
Október közepén ugyanis megkezdődnek az EU–Albánia csatlakozási tárgyalások, ami azt jelzi, a korábbiakkal ellentétben uniós szinten már nem együtt kezelik a két balkáni ország tagságát. Észak-Macedónia a Bulgáriával kialakult identitásvita miatt marad ki: Szófia 2020 ősze óta blokkolja nyugati szomszédja csatlakozási tárgyalásait, feltételül szabta, hogy Szkopje építse bele alkotmányába a bolgár etnikai kisebbségre való utalást – melyet az előző neoliberális északmacedón vezetés már elfogadott. A Mickoszki-kormány azonban kijelentette, csak akkor módosítja az alkotmányt, ha Bulgária előbb jóváhagyja Észak-Macedónia uniós tagságát.
Egy zászló miatt esett egymásnak Észak-Macedónia és Bulgária
Orbán Viktor éppen akkor utazott a balkáni országba, amikor már javában dúlt a diplomáciai háború Szófia és Szkopje között. A vita azután robbant ki, hogy szeptember 12-én Giuseppe Verdi Nabucco című operájával Szófiában vendégeskedett Észak-Macedónia állami opera- és balettegyüttese. Az előadás másnapján Gordana Sziljanovszka államfő látogatást tett bolgár kollégájánál, Rumen Radevnél. A találkozó baráti hangulatban zajlott le, a zárt ajtók mögötti négyszemközti látogatás után készült közös fényképről azonban hiányzott az északmacedón zászló, csak a bolgár és az EU-zászló szerepelt rajta.
A bolgár fél azzal magyarázkodott, hogy a protokoll szabályai szerint nem hivatalos látogatás alkalmával nem kötelező a vendégország nemzeti lobogóját kitenni. Alekszandar Nikoloszki északmacedón miniszterelnök-helyettes éles kirohanást intézett Szófia ellen: „A házigazda láthatóan nem civilizált. Nem méltók a tiszteletre. Náluk csak azok a szolgák nyomorultabbak hazánkban, akik aláírták, hogy a macedón és a bolgár népnek közös történelme van; akik aláírásukkal egyetértettek abban, hogy a macedón nyelv a bolgár nyelv dialektusa; és akik miatt soha nem lépünk be az Európai Unióba, ha nem ismerjük el, hogy bolgárok vagyunk. A bolgároknak és a macedónoknak nincs közös történelmük, sem közös gyökereik.”
Timcso Mucunszki északmacedón külügyminiszter pedig felszólította Bulgáriát, kérjen bocsánatot, amiért nem tette ki zászlójukat.
Szkopje sértegetései nem maradtak megválaszolatlanul: Bojko Boriszov, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetője követelte a miniszterelnök-helyettes lemondását. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Európai Néppárt megtudja, mit mondtak, és miért ez a határozott döntésünk ebben a kérdésben” – fogalmazott. Deljan Peevszki, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) török liberális párt társelnöke pedig egyenesen azt követelte, hogy Bulgária nyilvánítsa persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek Nikoloszkit.
Csatlakozott a sorhoz az oroszbarát Újjászületés (Vazrazsdane) párt elnöke, Kosztadin Kosztadinov is, aki kijelentette, „a szkopjei politikai vezetők ismét megmutatták, hogy csak egy komplexussal rendelkeznek, és az a B komplexus, vagyis a bolgár komplexus”. Felmutatott egyúttal egy fényképet, mely Hrisztijan Mickoszki és horvát kollégája, Andrej Plenkovics nem hivatalos találkozóján készült a két miniszterelnökről és mögöttük sem volt látható az északmacedón zászló. Kosztadinov hangsúlyozta, akkor nem volt szó Horvátország elleni támadásról.
Hisztériakeltéssel léptek fel Orbán Viktor ellen a liberálisok
Miközben a Szkopje és Szófia közötti diplomáciai vita egyre nagyobb méreteket öltött, Bulgáriába is elérkezett Orbán Viktor ohridi látogatásának a híre. A bolgár liberális sajtó egyből igyekezett hisztériát kelteni, a magyar miniszterelnök ugyanis Bulgária legnépszerűbb külföldi politikusának számít. A kormányfő a kétoldalú találkozó utáni sajtótájékoztatón világosan elmondta, Magyarország kész közvetíteni Bulgária és Észak-Macedónia között annak érdekében, hogy „mindkét fél számára elfogadható” megoldást találjanak. A bolgár liberális sajtó viszont olyan vádakkal illette Orbán Viktort, mind például Szkopje oldalára állt, Magyarország az északmacedón bolgárellenes kampány legfőbb szövetségese. Még olyan elképesztő elképzelések is elhangoztak, hogy Orbán Viktor gyarmatosítani akarja Észak-Macedóniát, hozzácsatolva a Budapest–Belgrád–Athén-tengelyhez.
Orbán Viktor segítségét kérték
Egy bolgár egyetemi docens viszont nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, arra kérve, tegyen meg mindent Észak-Macedónia demokratizálásáért, hogy az ország mielőbb az EU részévé váljon. Spasz Tasev szerint ugyanis a jelenlegi politikusok zömét nem érdekli Észak-Macedónia EU-tagsága, sokkal inkább az úgynevezett Nyitott Balkán, ismertebb nevét a szerb világ. A bolgár–északmacedón vita kapcsán pedig arra mutatott rá, csupán eltereli a figyelmet arról, valójában kik okolhatók az európai integráció kudarcáért. Álláspontja szerint a szkopjei hatóságok állítása, miszerint Bulgária tagadta a modern macedón identitást, rágalom.
A kirobbant politikai vitával kapcsolatban Georgi Markov, hazánkban élő volt bolgár alkotmánybíró is megfogalmazta véleményét, aki egyenesen ellenezte Orbán Viktor hibáztatását az ügyben, mondván 1988 óta politizál és soha nem foglalt állást Észak-Macedóniának a szomszédos országokkal folytatott vitáiban. A Pik.bg bolgár hírportál hasábjain úgy fogalmazott Markov, „Magyarországnak megvannak a saját érdekei a Balkánon és ez jogában áll”. Kiemelte például Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb elnök jó kapcsolatát, majd emlékeztetett arra is, hogy a kormányfő a magyar elnökség napirendjére tűzte Bulgária felvételét a schengeni övezetbe.
Bulgáriában egyébként az amerikai elnökválasztás közeledtével a napirenden szerepel Donald Trump republikánus elnökjelölt és Orbán Viktor kapcsolata is. Markov felidézte, Kirill Petkov volt miniszterelnök – aki még a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció támogatásával került hivatalába – amerikai útja során találkozott Mike Pompeóval, a Trump-kormány egykori külügyminiszterével. Petkov a találkozót követően adott hangot reményeinek, amelyek szerint Trump és Orbán Viktor kapcsolata a jövőben már nem lesz a régi, ám minden bizonnyal csupán beteljesületlen vágyakról lesz szó. Markov ugyanis hangsúlyozta, a magyar miniszterelnököt már 2022-ben várták Dallasba a CPAC-fórum megnyitójára és republikánus szövetségese nem egy alkalommal látta vendégül saját rezidenciáján.
Borítókép: Orbán Viktor Észak-Macedóniában (Fotó: MTI)
