A Nyugat-Balkánról az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok jelenleg átlagosan 14 és fél éve várakoznak a tagságra, ha az Európai Unióban bővítéspárti lenne a többség, ez nem fordulhatna elő – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Adrijana Meszarovics szerb gazdasági miniszterrel együtt tartott sajtótájékozóján szerdán Budapesten. Azért várakoznak ennyi ideje a nyugat-balkáni országok – mutatott rá Szijjártó Péter –, mert az Európai Unióban óriási képmutatás van a bővítés kapcsán.
Mert nyilvánosan mindenki a bővítés mellett szól, aztán amikor huszonheten külügyminiszterek magunkra zárjuk az ajtót, akkor a többség a bővítés ellen beszél.
Szijjártó Péter szerint nyilvánvaló, hogy Ursula von der Leyen asszony döntésében, miszerint nem a bővítéspárti Magyarország által delegált biztos kapja a bővítési portfóliót, ez a motívum van jelen, hogy ő is tagja, részese annak a képmutatásnak, amely ma Brüsszelben, az Európai Unióban a bővítéssel kapcsolatban jelen van.
Mert a bővítésre legesélyesebb, a bővítési vagy a csatlakozási tárgyalásokban legelőrébb tartó országok egyértelműsítették a kérésüket, hogy Várhelyi Olivér vigye tovább ezt a portfóliót, tehát a portfólió alanyai kérték azt, hogy ez így maradjon.
„A döntés, hogy ez mégsem lesz így, sajnos abba a vonalba illik bele, hogy ma az Európai Unió, Brüsszel, a tisztségviselők, von der Leyen asszony, elképesztő képmutatást tanúsítanak a bővítés kapcsán, és nem támogatják a bővítést. Ez a helyzet” – mondta újságírói kérdésre a miniszter. „Mi természetesen nem veszítjük el a lelkesedésünket emiatt, és még jó pár ország van ebben a kategóriában” – emlékeztetett Szijjártó Péter.
Továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz.
Minden országnak joga van arra, hogy biztost állítson. Minden országnak joga van arra, hogy eldöntse, hogy kit állít biztosnak. Ezért én abból a feltételezésből indulok ki, hogy az Európai Parlamentben olyan fantasztikusan elkötelezett demokraták ülnek, hogy ezt a szuverén jogát egyetlen nemzetnek sem fogják majd elvitatni” – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy előreláthatóan meg fog épülni egy olajvezeték Szerbia irányába, ebből körülbelül 190 kilométer halad majd Magyarországon, de ennek költségrészleteire a miniszter nem tért ki, mondván: előbb el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak.
Arra viszont kitért a magyar miniszter: országunk készen áll arra, hogy minden létező területen segítse a kölcsönös beruházásokat. A magyar kormány összesen 14 ezer kis- és közepes vállalkozás beruházásához adott támogatást az elmúlt nyolc esztendőben a Vajdaság területén, összesen 220 millió euró értékben, és ezek mintegy félmilliárd eurónyi kis- és közepes vállalkozói beruházást eredményeztek Szerbia területén, döntő többségében a Vajdaságban.
Készen állunk arra, hogy ezeket a programjainkat folytassuk.
„Ami pedig Koszovó csatlakozását illeti az Európa Tanácshoz, Magyarország egyértelmű álláspontot képvisel ebben a kérdésben” – mutatott rá Szijjártó Péter. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a Nyugat-Balkánon béke, nyugalom és stabilitás legyen. Mi ezért szurkolunk azért, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd sikeres legyen. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ezen párbeszéd sikerét nem segíti elő, ha a párbeszéd sikeres lezárása előtt Koszovó különböző nemzetközi szervezetekbe ad be tagsági kérelmeket. Ezért Magyarország nem támogatta és nem is támogatja azt, hogy Koszovó csatlakozzon az Európa Tanácshoz”– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Ma, ahogy Brüsszel képmutató a bővítés terén, úgy egy rendkívül veszélyes politikát hajt végre migráció tekintetében: Brüsszel jelenleg migrációpárti politikát hajt végre. Ezért hajtóvadászat van a migrációt elutasító politikusokkal és kormányokkal szemben
– mondta lapunk kérdésére a német határ lezárásával és a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes elleni vádemeléssel kapcsolatban Szijjártó Péter.
Salvini 2019-ben még belügyminiszterként, de állítása szerint az akkori kormány egyetértésével 19 napig várakoztatta az Open Arms szervezet migránsokkal teli hajóját, az ügyészek most emiatt emberrablással vádolják és hat évre börtönbe küldenék, míg azokat a migránsokat, akik Milánóban nőket erőszakoltak meg, négy évre ítélték.
„Hajtóvadászat van a magyar kormánnyal szemben, és hajtóvadászat van Matteo Salvinivel szemben is” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Ezért kell nekünk gigabírságot fizetni azért, mert megvédjük a határainkat, és ezért kérnek több mint fél évtized börtönbüntetést az olasz miniszterelnök-helyettesre. Normális világban élünk? Teljesen elment mindenkinek az esze itt Európában?
– tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Egy ember úgy döntött, hogy érvényt szerez a jogszabályoknak, felelős politikusként megvédi a hazáját, érvényt szerez annak a teljesen evidens jogszabálynak, hogy minden egyes ország maga döntheti el, hogy ki léphet a területére. És ha valakit ezért börtönbe akarnak küldeni, akkor tényleg az ember már nem tudja, hogy a józan ész elvesztésének milyen minősített szintje van Európában.
„A kettős mércét pedig mutatja az a tény” – tette hozzá Szijjártó Péter –, „hogy miközben Magyarországot a határvédelemért megbüntetik, aközben senki egy szót nem szól amiatt, hogy Németország a belső schengeni határokat lezárja.”
Én azt gondolom, hogy itt a feladat egyértelmű lenne, a schengeni övezet működését biztosítani kellene, mert a schengeni övezet működésének lehetetlenné tétele súlyos károkat okoz Európában. A schengeni övezet működőképességét úgy lehet biztosítani, hogy megvédjük a külső határokat. Jelenleg minket ezért büntetnek. Pedig a külső határok védelmének nincsen alternatívája.
Lapunknak arra a kérdésére, miszerint kockáztatnak-e egy újabb világháborút a nyugati politikusok azokkal a lépésekkel, amelyekkel újabb és újabb vörös vonalakat lépnek át az orosz-ukrán háborúban, most például már a nagy hatótávolságú fegyverek kapcsán emlegetnek orosz célpontokat, Szijjártó Péter közölte: Magyarország a békében érdekelt, mint békepárti ország.
Minket aggodalommal tölt el minden olyan fejlemény, amely az eszkaláció veszélyét hozza az ukrajnai háborúban és kétségtelen tény, hogy ha nagy hatótávolságú rakétákat belső orosz célpontok ellen használnának fel, az az eszkaláció veszélyét növelné, az ellentétes volna az európai uniós biztonsági érdekekkel.
Borítókép: Adrijana Meszarovics szerb gazdasági miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
