Templomukat védik az ukrajnai románok, Bukarest segítségét kérik

A Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.

Illusztráció
Illusztráció Fotó: Hans Lucas via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csernovici templomuk elrablását kéri számon az ukrán hatóságokon az ukrajnai román kisebbség egyik érdekvédelmi szervezete. A románok levélben fordultak segítségért Bukaresthez, s felidézik az oktatási intézményeik elleni támadásokat is. Az Ukrajnai Románok Országos Tanácsa (CNRU) – amely több mint húsz kulturális egyesületet fog össze Csernovic, Kárpátalja, Odessza és Kijev régiókból – levélben fordult Klaus Johannis államfőhöz, Marcel Ciolacu miniszterelnökhöz, Luminita Odobescu külügyminiszterhez, valamint Daniel pátriárkához, a Román Ortodox Egyház vezetőjéhez. Ebben arra kérik a címzetteket, hogy lépjenek fel a kápolna ukrán hatóságok általi elrablása ellen.

A CNRU mély lelki fájdalommal közli önökkel, hogy a csernovici városháza döntése alapján elvették tőlünk a csernovici Szent Három Hierarcha metropolitai kápolnát, amelyben közel 30 éven keresztül román nyelven imádkoztunk. Az utolsó istentiszteletet Cristofor Gabor atya tartotta a templomon kívül, 2024. augusztus 25-én, vasárnap. Ez az első olyan román templom, ahol román nyelven tartottak istentiszteleteket, s amelyet igazságtalanul vettek el tőlünk az ukrán hatóságok

– áll a levélben. Az ukrajnai románok egyben azt is kérik, hogy gyorsítsák fel a román ortodox közösségeknek a Román Ortodox Egyház fennhatósága alá kerülésének folyamatát. 

A csernovici metropolitai kápolna 1881 és 1884 között épült a bukovinai Metropólia pénzügyi támogatásával. Ukrajnában – a Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában – több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.

Nehezményezik, hogy „miután harminc éven át erőteljesen támadták a román nyelvű oktatási intézményeket”, mellőzték a románok képviseletét a közigazgatásból, most 

a hatóságok el akarják venni templomainkat is, s megmondanák, mikor, kinek és hogyan imádkozzunk.

Mint írják, minden okuk megvan egy újabb, a román kisebbség elleni offenzívaként értelmezni a kultikus hely elvételét, figyelmen kívül hagyva az érvényben lévő jogszabályokat, a kétoldalú államközi szerződéseket, valamint az európai és nemzetközi emberi jogi szabályozásokat. Végezetül arra kérik a romániai állami, illetve egyházi vezetőket, hogy lépjenek fel a metropolitai kápolna ukrán hatóságok általi elrablása ellen. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.