Senki sem tudja, mi jár a fejében (…) használhatna nukleáris fegyvert bármelyik ország ellen – vagy nem. De nem hiszem, hogy megtenné
– mondta Zelenszkij, írta a The Kyiv Independent.
Oroszország többször is hivatkozott nukleáris arzenáljára, hogy elriassza a Nyugatot attól, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az orosz katonai vezetés figyelemmel kíséri, milyen fegyvereket használnak a háború során, és a Nyugat beavatkozása indokolhatja a nukleáris fegyverek alkalmazását.

Peszkov a NATO-tagállamokat hibáztatta azért, hogy segítették Ukrajnát az Oroszország elleni háborús erőfeszítéseiben, azt állítva, hogy ez „szükségessé tette mind a nukleáris doktrína, mind az állami politika kiigazítását a nukleáris elrettentés területén”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésében szeptember 28-án tartott beszédében azt mondta, hogy Ukrajnának és nyugati szövetségeseinek nem szabadna megpróbálniuk „győzelemig harcolni egy atomhatalommal”.

Lavrov megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén javaslatot tett Moszkva nukleáris doktrínájának felülvizsgálatára. Putyin bejelentette, hogy Oroszország a hagyományos rakétacsapásokra nukleáris fegyverekkel válaszolhat, és jelezte, hogy Moszkva összehangolt támadásként kezelne minden olyan támadást, amelyet egy nukleáris fegyverrel rendelkező ország támogat.