A magyar kormány mindent megtesz, hogy a szomszédos országokkal jó kapcsolat alakuljon ki

A szlovákiai és a romániai magyar közösség helyzetéről is szó esett többek között az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának mai meghallgatásán. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok javításának fontosságát a határon túli magyar nemzeti közösségek szempontjából, illetve hangsúlyozta, hogy a kormány folyamatosan egyeztet mind a szlovák vezetéssel a nyelvtörvény, mind Ausztriával Románia schengeni csatlakozása ügyében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

A magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán.

A magyar külpolitikának kötelessége biztosítani, hogy a határon túl élő nemzeti közösségeink meg tudjanak maradni szülőföldjükön – emelte ki a miniszter. Ez pedig három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését – sorolta a miniszter.

Emiatt a magyar diplomácia mindent megtesz, hogy a szomszédos országokkal jó kapcsolat alakuljon ki, ugyanis Szijjártó Péter tapasztalatai szerint 

a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit.

A szlovák államnyelvhasználati törvény kapcsán a tárcavezető kijelentette, hogy a kormány az eddigiekben minden szükséges lépést megtett, és ezután is azért fog dolgozni, hogy az ne legyen semmilyen negatív hatással a magyar kisebbségi jogokra. Mint Szijjártó Péter elmondta, szlovák hivatali partnere, Juraj Blanár egyeztetéseik során tájékoztatta, hogy 

a jogszabály nem a kisebbségi nyelvhasználat csorbítását célozza, hanem a szlovák nyelvet akarja megóvni a külső behatásoktól. Ennek ellenére a konzultáció folytatódik a két kormány között.

A meghallgatás során szó esett azokról a problémákról is, amelyek abból adódnak, hogy Románia nem tagja a schengeni övezetnek. Szijjártó Péter szerint délkeleti szomszédunk mára a belépéshez szükséges minden szakmai előkészítő lépést megtett.

Ezt mutatják a szakértői brüsszeli vélemények, és ezt támasztja alá az is, hogy egy kivételével minden európai uniós tagország a támogatásáról biztosította Romániát

– idézte a tárcavezetőt az MTI tudósítása.

Kettős mércét emlegetett azzal kapcsolatban, hogy Ausztria nem szavazta meg Románia csatlakozását. 

Általában, ha mi nem adjuk valamihez a támogatásunkat, az rögtön az alapító atyák alapgondolatainak kerékbetörése és az európai egység felháborító megbontása. De ha egy nyugat-európai ország csinálja ezt, akkor az az európai szerződésekből fakadó jogosultság legitim alkalmazása

– fogalmazott az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan konzultál a kérdésről az osztrák féllel.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)