Féléves hurrikánszezon
Floridában élni sokak számára a paradicsomi állapotot jelent a gyönyörű tengerpartok, a kék ég és napsütés miatt. Ez így is van, de mint mindenhol a világon „az ebéd itt sincs ingyen” – fogalmazott lapunknak Szalay Róbert, aki családjával, feleségével és lányával él Floridában. Mint mondta, míg Kaliforniában a földrengés és az erdőtüzek, úgy ott, Floridában a hurrikánok, hatalmas esőzések, tengeri árhullámok keserítik meg az ember életét.
Szalay Róbert elmondta, hogy Floridában a hurrikánszezon egy június 1-jétől november 30-ig tartó, féléves időszak.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy állandó hurrikánveszély van, hanem azt, hogy odafigyelünk az előrejelzésekre. Szerencsére a meteorológiai tudomány fejlettségének köszönhetően elég pontos előrejelzést kaphatunk napról napra
– emelte ki.
A hurrikánokat Észak-Amerikában keresztnevekkel illetik, melyekkel ábécésorrendben haladnak – mondta el. Így a három héttel ezelőtti, Florida partjait elérő hurrikán a Helen nevet kapta, míg a mostani, október 9-i hurrikánt Milton névre keresztelték.
„Néhány név láthatóan kimaradt, mert a hurrikánok többsége nem Florida partjait »bombázza«, és az összes, az atlanti régióból induló hurrikánt elnevezik. Így ebben az évben eddig az Alberto, Beryl, Chris, Debby, Ernesto, Francine, Gordon, Helen, Isaae, Joyce, Kirk, Leslie és Milton hurrikánokat figyelték meg. A sor azonban még nem zárult be, és Floridát általában a karibi térségből induló viharok veszélyeztetik.
Először Helen érkezett
Szalay Róbert beszélt arról is lapunknak, hogy a három héttel ezelőtti Helen hurrikánt is viszonylag pontosan tudták előre jelezni.
„Már napokkal a partot érés előtt sejteni lehetett a becsapódás irányát és várható erősségét. Erre azonban nem lehet mérget venni, az előrejelzések akár pár száz kilométeres hibahatárral is dolgoznak, ez pedig sorsfordító lehet. A floridaiak ilyenkor elkezdenek készülődni, hogy ki és hogyan, azt vérmérséklet, habitus és a tapasztalat dönti el” – jegyezte meg. Mint mondta, az ő családjuk már elég régen él ahhoz Floridában, hogy legyen tapasztalatuk a kérdésben.
„Átéltünk már több, kisebb-nagyobb hurrikánt, így nagyjából tisztában voltam a helyzettel. A Helent 2-3-as erősségűre és jóval északabbra jelezték a mi városunktól, Sarasotától” – mondta, de megjegyezte, egy ilyen trópusi ciklon azonban hatalmas, több száz kilométer átmérőjű is lehet, szóval nem csak a közepén lehet számítani elképesztő ciklonhatásokra, hanem a perifériákon is.
Ennek megfelelően a biztonság kedvéért elkezdtem felhalmozni a víz- és konzervkészletet. Feltöltöttem az autókat és a tartalék kannákat benzinnel. Vettem extra gázpalackot. A frissen érkezett floridaiak elkezdték felszerelni a hurrikánbiztos ablakvédőket, és a Home Depot előtt is sorok alakultak ki a farostlemezekért, hogy bedeszkázzák a nyílászárókat. Mi úgy döntöttünk, hogy eddigi tapasztalataink alapján ezt most kihagyjuk, hiszen az előrejelzés nem minket célzott meg
– mondta el, hogyan készültek a három héttel ezelőtti Helen hurrikán érkezésére. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hurrikán közeledtével általában azért elbizonytalanodik abban, hogy megfelelő-e a védekezésük.
„Szerencsére bejött a számításom, mert ,csak’ 60-70 M/H-s (100-120 km/h) sebességű széllökéseket hozott, ami elviselhető, bár ijesztő. Az eső mennyisége sem volt vészes, az áram sem ment el. A ház körül és a szomszédságban sem történt jelentősebb kár. Egyszóval: Helent kipipáltuk” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyi tévécsatorna hírei másnap reggel megdöbbentették.
A gyönyörű, világhírű sarasotai tengerpartok a szó szoros értelmében elpusztultak. A nem is annyira erős, de állandósuló, nyugati irányú szél egyszerűen kinyomta a tengert a szárazföldre, kb. 2 méter magasságú özönvizet okozva, és néhol fél-egy méteres homokdűnéket hagyott hátra. Betemetve, elpusztítva házat, utat, autót. Szomorú volt látni az általunk jól ismert tengerpartok, éttermek, boltok, kicsi utcák, igényes part menti házacskák és milliós paloták pusztulását
– írta le a három héttel ezelőtti állapotokat.
Mint mondta, Floridában nem követelt emberéletet a Helen – nem úgy, mint Georgiában és Dél-Karolinában, ahol több mint 200-an vesztették életüket.
Ez Floridában annak köszönhető, hogy az áradás miatt a veszélyes területek (többnyire a tengerparti szigetívek) lakosságát 24–48 órával a vihar előtt kötelezően kitelepítették – tette hozzá.
Lecsapott a Milton
„A hurrikán elvonulása után szinte azonnal és mintaszerűen elkezdődött a kármentés, romeltakarítás, helyreállítás. A hivatalos szervek a lezárt területre csak a tűzoltóságot, rendőrséget, mentőket, a kármentésben részt vevő katonai alakulatokat engedték be. A fertőzés- és más veszély miatt a helyi lakosságot sem engedték vissza” – mesélte a Helen utáni napokat.
Ebben a drámai helyzetben robbant a hír, hogy egy új ciklon van születőben, ami újfent Florida partjai felé tart. A romok eltakarítása még be sem fejeződött, és Florida kormányzója, Ron DeSantis már a közelgő, még erősebb és potenciálisan halálos hurrikán érkezésére hívta fel a figyelmet. A Milton, a Helennel ellentétben, pontosan minket vett célba
– számolt be róla Szalay Róbert.
Úgy fogalmazott: „Ezt már mi sem vehettük félvállról. Igyekeztem minél jobban felkészíteni a házat és környékét a várható 3-as erősségű hurrikán érkezésére. Ez 110–130 M/H (200-210 km/h) sebességű széllökéseket jelent. Ezt papíron még bírnia kell a floridai építési engedéllyel készült házaknak” – tette hozzá.
Mint mondta, az iskolák már hétfőn zárva voltak, a munkahelyek többsége is fizetett rendkívüli szabadságra küldte alkalmazottait, hogy mindenki felkészülhessen a várható csapásra. „A boltok igyekeztek megtenni minden tőlük telhetőt. Feltöltötték készleteiket, és tovább tartottak nyitva. A Home Depot felhalmozta a furnérlemezeket, generátorokat és minden egyéb, túléléshez szükséges eszközt. Most már én is szorgalmasan deszkáztam ablakaimat, és bíztam a jószerencsében és feleségem imáiban” – mesélte el, hogyan készültek a Miltonra.
A tévécsatornák folyamatosan közölték a friss információkat, amelyek egyrészről segítenek, másrészről viszont előbb-utóbb pánikba kergetnek – fogalmazott.
Amikor Tampa polgármestere kerek perec kijelentette, hogy aki a kötelező evakuáció ellenére nem hagyja el a házát, az meghal, úgy éreztem, hogy kezdenek elfajulni dolgok. Az azonban biztos, a szomszédságban mindenki halálosan komolyan vette a helyzetet – tette hozzá.
Szalay Róbert elmondta, a szomszédságban egy-két család autóval elindult északnak, viszont az az élő közvetítésekből egyértelműen látszott, hogy a floridai úthálózat képtelen megbirkózni a menekültáradattal. Az út menti benzinkutak kiürültek, és a kocsik kezdtek feltorlódni az utakon.
„Mi maradtunk. Terepjáró Jeepemet felkészítettem egy esetleges utolsó pillanat utáni evakuálásra. Beálltam a nagy felületű garázsajtó elé keresztbe, hogy a kelet felől érkező széllökéseket megtörje, és ne teljes erőből a garázsajtónak és onnan a tetőnek csapódjon, ami végzetes lehet. Beültünk a tévé elé, és vártuk a most már egyértelműen felénk tartó becsapódást” – fogalmazott, és elmondta, felesége és lánya egy idő után komolyan félni kezdtek.
Végül megérkezett a hurriká, valamivel 8 óra előtt csapott be. A ciklon törvényszerűségéből adódóan az első széllökések és némi eső keletről jött. Ezek nem voltak annyira veszélyesek. Érzésem szerint maximum 2-es erősségű lehetett. Lassan leszállt az este. 8.30 körül hirtelen teljes szélcsend állt be. Lányommal kimerészkedtünk a ház elé. Döbbenetes, egyben félelmetes volt ez a hirtelen nyugalom. Ez volt a hurrikán szeme. Ez volt a végső bizonyitéka annak, hogy éppen felettünk húzott át a Milton
– mondta el a hurrikán érkezése utáni eseményeket.
„10-15 perc nyugalom után feltámadt a szél. Most nyugati irányból kezdte pásztázni a házunk frontját. Kb. 5 perc bemelegítés után borzasztó erővel kezdett rá a második felvonásra. Tépett, cibált mindent.
Az egész ház remegett, mintha egyfolytában egy gyorsvonat robogna a melletted levő szobában. A két lány néma csendben ült a kanapén és falfehéren meredtek a tévéképernyőre. Ekkor hirtelen elsötétült minden, csak az őrjítő dübörgés maradt. Elment az áram. A jó előre bekészített zseblámpákat rögtön felkapcsoltuk. Ez sajnos nem sokat segített feszült idegállapotunkon. Az egyik hátsó, bedeszkázatlan ablakon kilestem, és azt láttam, hogy a szél eszméletlenül rázza, tépi a kerítésemet. A szomszédban álló hatalmas tölgyfa őrülten táncolt. Úgy éreztem pillanatokon belül kitépheti az őrjöngő szél. Félelmetes volt, és nem akart csillapodni. Mintha egy helyben kavargott volna. Ekkor hirtelen visszajött az áram
– emlékezett vissza a viharra.
Miután az áram visszajött, újra lett adás is, de Sarasotából akkor még nem érkeztek hírek – nyilvánvalóan a helyi tudósítók is fedezékbe vonultak.
Megkezdődött a rendrakás
Szalay Róbert elmondta, másnap szomorú látvány fogadta.
„A szomszédok kerítései, akárcsak az enyém, szanaszéjjel repültek. A hatalmas fák kidőlve, keresztbe az úton, mindenhol épület-, kerítés-, tetőmaradványok. A hírcsatornák elkezdték az élő bejelentkezéseket. Mindenhol csak a pusztulás nyomai. Viszont érdekes, vagy inkább csodálatos módon a Helen által pusztított partszakaszokat most nem öntötte el olyan mértékben a tenger” – mesélte a másnap reggeli tapasztalatait a férfi.
