A Kreml szerint ez az egyik legnagyobb szabású külpolitikai esemény Oroszország történetében, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a Nyugat erőfeszítései Oroszország elszigetelésére kudarcot vallottak. Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadó cég alapító partnere szerint a találkozó üzenete egyértelmű:
Az Oroszországot érő szankciók nem érintették súlyosan az ország globális kapcsolatait.
Bár az ország gazdasága érzi a szankciók hatását, geopolitikai téren Oroszország számos szövetségesre támaszkodhat, akiket a BRICS fog össze. A BRICS Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, és a közelmúltban bővült olyan országokkal, mint Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek. Szaúd-Arábiát szintén meghívták a csatlakozásra.
Ezek a nemzetek a világ népességének 45 szazalékát képviselik, gazdaságuk pedig több mint 28,5 billió dollárra rúg, ami a globális gazdaság körülbelül 28 százalékának felel meg.
Orosz tisztviselők szerint további harminc ország érdeklődik a BRICS-hez való csatlakozás iránt vagy keresi a szorosabb együttműködést.
A nyugati szankciók jelentette nyomás enyhítése érdekében az orosz vezető abban bízik, hogy a BRICS-tagok támogatják egy alternatív valuta elfogadását a nemzetközi kereskedelemben, amely mentes az amerikai dollártól. Chris Weafer rámutat, hogy a problémák, amelyek Oroszország gazdaságát sújtják, nagyrészt a határon átlépő kereskedelemmel és kifizetésekkel kapcsolatosak, amelyek a dollárhoz kötődnek.
Oroszország célja, hogy a BRICS-országok egy olyan kereskedelmi mechanizmust és nemzetközi elszámolási rendszert hozzanak létre, amely figyelmen kívül hagyja a dollárt, az eurót és a G7 bármely valutáját.
Ugyanakkor a BRICS-országok közötti különbségek jelentős kihívást jelentenek. Jim O’Neill, a Goldman Sachs egykori vezető közgazdásza szerint
a Nyugatnak néha előnyös, hogy Kína és India soha nem ért egyet semmiben. Ha ők ketten valóban komolyan vennék az együttműködést, a BRICS óriási hatással lehetne. Az Irán és Szaúd-Arábia, valamint Egyiptom és Etiópia közötti feszültségek szintén kiemelhetők.
Putyin számára Kazanyban az a cél, hogy ezen belső ellentétek mellett egységet mutasson fel, és demonstrálja a nemzetközi közösségnek, hogy Oroszország nincs elszigetelve. Az esemény háromnapos intenzív diplomáciai megbeszéléseket foglal magába.
A találkozón 32 ország vezetői és kétezer újságíró vesz részt, valamint hat nemzetközi szervezet képviselői, köztük az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres,
akinek jelenléte komoly kritikákat váltott ki Ukrajnából. Narendra Modi indiai miniszterelnök közösségi médiás bejegyzésében üdvözölte az eseményt, amely szerinte hozzájárulhat a világ jobbá tételéhez. Vlagyimir Putyin célja, hogy megerősítse az együttműködést a BRICS-országokkal, és támogassa az intézmények, például a BRICS fejlesztési bankját, miközben a találkozó során számos kétoldalú tárgyalásra is sor kerül majd, többek között Kína és India vezetőivel.
Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)
