Amerika megbukna Brüsszel mércéjével?

Pert indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelemről szóló törvény miatt. A bizottság szerint az elfogadott törvény ugyanis ellentétben áll az Európai Unió jogalkotási normáival. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel a magyar törvényt támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg.

EU zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt Fotó: Alberto Pezzali Forrás: NurPhoto/AFP

Az Európai Parlament és az Európa Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete két ponton is rendelkezik az átláthatóság elvének fontosságáról. Az Szvt. 6. § (3) bekezdése előírja, hogy a nemzeti szuverenitásjelentést minden év június 30-ig nyilvánosságra kell hozni. Ez biztosítja a transzparenciát és az információhoz való hozzáférést. Ez összhangban áll az EU Alapjogi Chartájának 42. cikkével, ami a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát biztosítja.

 

Tényszerűen cáfolható állítások

A törvényt bárkire lehet vonatkoztatni. Az Országgyűlés a Magyarország szuverenitása ellen irányuló beavatkozási kísérletekkel szembeni fellépés érdekében alkotta meg a jogszabályt, így a törvény csak a szuverenitást fenyegető cselekményekkel, illetve azok elkövetőivel kapcsolatban kerül alkalmazásra. A jogszabály pontosan meghatározza, ki lehet a fenti bűncselekmény elkövetője – ahogyan ez egy büntetőjogi norma diszpozíciójától a jogállam keretei között el is várható, fejtette ki az alkotmányjogász.

A törvény preambuluma emellett a jogszabály és az ennek érvényesülését vizsgálni hivatott Hivatal szerepét és célját is pontosan definiálja.

– hangsúlyozta a szakértő.

Képviselők szavaznak a magyar parlamentben (Fotó: Anadolu/AFP Kurucz Árpád)

A magyar és az amerikai szabályozás hasonlóságai

Ifjabb Lomnici Zoltán arra is rámutatott, hogy a szuverenitásvédelmi szabályozás célja, hogy a külső támadástól, így a káros külső befolyástól segítsen megvédeni az országot, ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal nem rendelkezik titkosszolgálati jogosítványokkal, így például lehallgatást nem végezhet, ellentétben a kifejezetten a nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére, felderítésére és üldözésére irányuló amerikai „Patriot Act” szövetségi jogszabállyal.

Az amerikai Patriot Act (PA) módosítja a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvényt (Foreign Intelligence Surveillance Act), amivel felhatalmazza a hírszerzői szerveket, hogy hozzáférjenek bizonyos üzleti nyilvántartásokhoz, külföldi hírszerzéssel kapcsolatos vizsgálatokhoz, valamint lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy külföldi személyeket figyeljenek meg nemzetbiztonsági okokból

– magyarázta Lomnici Zoltán. A PA és a PAA elsősorban a terrorizmussal szemben nyújtanak védelmet, míg a magyar Szuverenitásvédelmi Törvény (Szvtv.) a külföldi beavatkozás ellen védi Magyarország demokratikus folyamatait és politikai rendszerét, tette hozzá.

Kilátás a Capitoliumra Washington D. C.-ben (Fotó: NurPhoto/AFP Jakub Porzycki)

A jogi különbözőségeket figyelembe véve azonban kimondhatjuk, hogy az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel – erős politikai motiváció által vezérelve – a magyar Szvtv.-t támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg

– emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán, aki arról is beszélt, hogy az szuverenitásvédelmi törvény részben épp ezért a nemzetközi joggyakorlatokat alapul véve készült.

Franciaországban 2013-ban jött létre a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóság (Haute Autorité pour la transparence de la vie publique), amelynek feladat- és hatáskörét egyre bővítették, így 2016-ban a Sapin-II. nevű átláthatósági törvénycsomag révén a francia hatóság már a gazdasági nyomásgyakorlást, lobbitevékenységet és a súlyos korrupciós kockázatokat is hivatott visszaszorítani

– összegezte az alkotmányjogász.

Borítókép: Uniós zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt (Fotó: NurPhoto/AFP/Alberto Pezzali)