A szuverenitásvédelmi törvény alapján jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely legfőbb feladatai között olyan konkrét tevékenységek vizsgálata áll, amelyek más állam vagy külföldi szervezetek érdekében történnek és feltehetően sértik vagy akár veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. A vizsgálatok kiterjednek a külföldi támogatásban részesülő, Magyarországon működő szervezetekre is, amelyek tevékenysége akár befolyásolhatja a demokratikus választások eredményét is.
A szuverenitásvédelmi törvény megfelel az EU normáinak, és csak politikai okokból támadják, fogalmazott lapunk megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény (Szvtv.), valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (Hivatal) létjogosultságát és szükségességét Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) R) cikk (4) bekezdése is deklarálja, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervként működik.
– tette hozzá a szakértő.
Az alaptörvény kimondja, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása tehát egy szerves törvényalkotói folyamat újabb lényeges lépése volt, mutatott rá. – A törvény indokolásából kiderül, hogy – a közelmúlt időszakának tapasztalatai szerint – a pénzügyi forrásokat a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette:
Ez a súlyos veszély magába foglalja a politikai szereplők közvetlen és közvetett pénzügyi támogatását és gazdasági kényszerítését, valamint a civil társadalom működésének felforgatását, a nemzetközi és szupranacionális elveken működő NGO-k befolyásszerző tevékenységét, amint azt Magyarország, illetve a magyar kormány az elmúlt években már felismerte.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy adott párt nem közvetlenül, hanem például civil szervezeteken keresztül kap szignifikáns külföldi támogatást, ami egyértelmű intervencióként azonosítható, a törvény épp ezért mondja ki a preambulumában, hogy bár „a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását”, a hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.
