A görög kormány azt tervezi, hogy uniós finanszírozással vagy anélkül, de megépíti a Törökországgal közös határon az illegális migráció megakadályozására szolgáló új határkerítést, írja az Euractiv.
Athén attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása újabb migrációs hullámokat okozhat, ezért diplomáciai kezdeményezéseket tett Libanonnál és a Palesztin Hatóságnál.
A Törökországgal közös északkeleti szárazföldi határon 2012-ben kezdődött a kerítés építése, amelyet azóta nemzeti pénzügyi forrásokból bővítettek. A kérdés azt követően került ismét napirendre, hogy Németország úgy döntött, szigorúbb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, és Berlin felszólította az illegális migrációban érintett első vonalbeli országokat, köztük Görögországot, hogy fokozzák Európa külső határainak védelmét. Az új fejlemények fényében Athén ismét előterjesztette azt a kérését, hogy a kerítés meghosszabbítását az EU finanszírozza.
„Az új kerítés Európával vagy nélküle, de meg fog épülni” – közölte nemrég a görög miniszterelnök.
Az EU Bizottsága azonban határozottan ellenzi a kerítésépítés finanszírozását, azt ugyanakkor elismeri, hogy a nemzeti kormányok jobban tudják, hogyan védjék meg határaikat.
A tagállamoknak meg kell védeniük az EU külső határait. Ők tudják a legjobban meghatározni, hogyan tegyék ezt a gyakorlatban úgy, hogy az teljes mértékben összhangban legyen az uniós vívmányokkal, beleértve az alapvető jogok tiszteletben tartását
– mondta az Euractivnak az Európai Bizottság szóvivője.
„A hangsúlyt az intelligens megoldásokra kell helyezni, amelyek támogatják az európai integrált határigazgatás megvalósítását” – jegyezte meg az uniós szóvivő.
Közel-Kelet és Törökország
A görög hatóságok arról számoltak be, hogy 2024-ben a tavalyihoz képest erősödött a Törökországból érkező migrációs hullám, de megjegyezték, hogy az illegális migránsok főként a tenger felől érkeznek, nem pedig a Törökországgal közös szárazföldi határról.
A Törökország és Görögország közötti politikai stabilitás kulcsfontosságú a migráció kordában tartásához, és Athén ennek érdekében dolgozik. A hét elején Mitsotakis megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel az ENSZ New York-i Közgyűlésén, ahol mindketten megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát az embercsempész-hálózatok felszámolásáért.
A görög média a két ország közötti pozitív hangvételt emelte ki annak ellenére, hogy néhány órával korábban Erdogan nyilvánosan kijelentette, hogy Ciprust két államra kellene osztani, amit Athén és Brüsszel egyaránt határozottan elutasított.
Eközben a közel-keleti helyzet eszkalálódása Athén fokozott aggodalmát váltotta ki. Libanon már most több mint 1,5 millió szíriai és palesztin menekültnek ad otthont. A súlyos gazdasági válsággal küzdő Görögország a migráció káros hatásait szeretné elkerülni.
Giorgosz Gerapetritisz görög külügyminiszter már találkozott libanoni kollégájával, Abdallah Bou Habibal, és ígéretet tett arra, hogy uniós szinten lépéseket tesznek a sérült és kezelésre szoruló libanoni állampolgárok orvosi ellátása érdekében. Hasonlóképpen, Mitsotakis találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbásszal, valamint politikai üzenetet üzenetet küldött Tel-Avivnak is. A CNN-nek adott interjújában a görög vezető úgy fogalmazott, hogy vannak lehetőségek a tűzszünetre, amelyeket „izraeli barátaink” nem használtak ki megfelelően.
