A londoni külügyminisztérium szombati bejelentése szerint a csökkenő igények miatt jelenleg nincsenek tervek újabb bérelt járatok indítására. A brit kormány által bérelt első gép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről, és a külügyi tárca szombati adatai szerint több mint 250-en távoztak az azóta indított charterjáratokon.
A minisztérium már az első járat bérléséről szóló tájékoztatásában közölte, hogy a további chartergépekről az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.
A vasárnap induló, egyelőre utolsónak szánt járat esetében is érvényes az a szabály, hogy a repülőgépekre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve gyerekeik szállhatnak fel.
Ha a házastárs vagy élettárs nem brit állampolgár, csak akkor szállhat fel a repülőgépre, ha van nagy-britanniai beutazási engedélye.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság szombati beszámolója szerint egy brit férfi panaszt emelt a londoni belügyminisztériumnál, mert libanoni feleségét, akinek sem brit útlevele, sem beutazási vízuma nincs, a brit hatóságok nem engedték fel az egyik charterjáratra. A gépre csak a házaspár 16, illetve 19 éves gyerekei szállhattak fel.
A brit kormány az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia és Izrael fegyveres konfliktusának fellángolása után azonnal felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra.
A külügyminisztérium szerint szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket. London a múlt héten hétszáz fős brit katonai kontingenst vezényelt Ciprusra.
A külügyi tárca tájékoztatása szerint az egység parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”. A brit légierő legnagyobb térségi támaszpontja a ciprusi Akrotiriben működik. Nagy-Britannia ezen a támaszponton eddig is jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztatott, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.
