A miniszter előadásában a 2011-es magyar EU-elnökség időszakának kihívásait és eredményeit felidézve azt mondta: ma sokkal nehezebb a feladat, mert az EU példátlan kihívásokkal néz szembe. Arra hivatkozott: Ukrajnában „tombol Oroszország agressziós háborúja” és súlyos konfliktusok dúlnak a Közel-Keleten és Afrikában is. Mindezek pedig az eszkaláció veszélyével fenyegetnek. Emellett az illegális migráció és a biztonsági kockázatok a schengeni térség összeomlását vonhatják maguk után, miközben Európa veszít gazdasági versenyképességéből – folytatta.
Hangsúlyozta: az elnökségnek az irányítási tevékenységeken túl politikai felelőssége is van, képesnek kell lennie felajánlani valamit a válságoktól sújtott Európa számára.
– A mi ajánlatunk Európának a változás: a magyar elnökség arra törekszik, hogy a változás katalizátora legyen. A magyar elnökség, mint becsületes közvetítő abban a helyzetben van, hogy felvessen kérdéseket és javaslatokat tegyen Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében – mondta a miniszter. Hozzátette: a döntéseket azonban a tagállamoknak és az uniós intézményeknek kell meghozniuk.
Európa versenyképességéről szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben az EU gazdasági növekedése lemaradt az USA és Kína mögött. Megerősítette: a magyar elnökség célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást fogadjanak el az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésén.
Az európai gépjárműiparral kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy vannak, akik a kialakult helyzetet kereskedelmi háborúval akarják kezelni, és készen állnak akár ideológiai ürügyeket felhasználni ehhez.
Szintén aggasztónak értékelte a demográfiai tendenciákat, szerinte modern történelme során először Európa olyan időszakba fog lépni, amikor a GDP-növekedést nem támogatja meg egyre növekvő számú munkaerő.
Sürgető kihívásnak nevezte a migrációs válságot is, hangsúlyozva, hogy az illegális migráció és a biztonsági aggályok mára gyakorlatilag a belső határellenőrzések széles körű visszaállításához vezettek. Emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök ezért rendszeres Schengen-csúcstalálkozókat javasolt. Jelezte: a magyar elnökség azon dolgozik, hogy még az év vége előtt konszenzus szülessen Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságáról.
Bóka János szorgalmazta a Nyugat-Balkán EU-s integrációjának felgyorsítását, és elengedhetetlennek nevezte, hogy az EU folytassa a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló munkát. Hangsúlyozta: az EU kohéziós politikája nem adomány a nettó befizető tagállamoktól, hanem az EU legnagyobb beruházási politikája.
Orbán Viktor miniszterelnököt idézve azt mondta: a magyar elnökség nemcsak közös megoldásokat keres a közös kihívásokra, hanem az Európai Unióban az álmainkat is keressük.
Nem azért vagyunk az Európai Unió tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg erre a legkisebb esély van, addig harcolni fogunk ezért az Európáért. Egy sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és az elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz
– fogalmazott.