A miniszter előadásában a 2011-es magyar EU-elnökség időszakának kihívásait és eredményeit felidézve azt mondta: ma sokkal nehezebb a feladat, mert az EU példátlan kihívásokkal néz szembe. Arra hivatkozott: Ukrajnában „tombol Oroszország agressziós háborúja” és súlyos konfliktusok dúlnak a Közel-Keleten és Afrikában is. Mindezek pedig az eszkaláció veszélyével fenyegetnek. Emellett az illegális migráció és a biztonsági kockázatok a schengeni térség összeomlását vonhatják maguk után, miközben Európa veszít gazdasági versenyképességéből – folytatta.
Hangsúlyozta: az elnökségnek az irányítási tevékenységeken túl politikai felelőssége is van, képesnek kell lennie felajánlani valamit a válságoktól sújtott Európa számára.
– A mi ajánlatunk Európának a változás: a magyar elnökség arra törekszik, hogy a változás katalizátora legyen. A magyar elnökség, mint becsületes közvetítő abban a helyzetben van, hogy felvessen kérdéseket és javaslatokat tegyen Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében – mondta a miniszter. Hozzátette: a döntéseket azonban a tagállamoknak és az uniós intézményeknek kell meghozniuk.
Európa versenyképességéről szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben az EU gazdasági növekedése lemaradt az USA és Kína mögött. Megerősítette: a magyar elnökség célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást fogadjanak el az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésén.
Az európai gépjárműiparral kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy vannak, akik a kialakult helyzetet kereskedelmi háborúval akarják kezelni, és készen állnak akár ideológiai ürügyeket felhasználni ehhez.
Szintén aggasztónak értékelte a demográfiai tendenciákat, szerinte modern történelme során először Európa olyan időszakba fog lépni, amikor a GDP-növekedést nem támogatja meg egyre növekvő számú munkaerő.
Sürgető kihívásnak nevezte a migrációs válságot is, hangsúlyozva, hogy az illegális migráció és a biztonsági aggályok mára gyakorlatilag a belső határellenőrzések széles körű visszaállításához vezettek. Emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök ezért rendszeres Schengen-csúcstalálkozókat javasolt. Jelezte: a magyar elnökség azon dolgozik, hogy még az év vége előtt konszenzus szülessen Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságáról.
Bóka János szorgalmazta a Nyugat-Balkán EU-s integrációjának felgyorsítását, és elengedhetetlennek nevezte, hogy az EU folytassa a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló munkát. Hangsúlyozta: az EU kohéziós politikája nem adomány a nettó befizető tagállamoktól, hanem az EU legnagyobb beruházási politikája.
Orbán Viktor miniszterelnököt idézve azt mondta: a magyar elnökség nemcsak közös megoldásokat keres a közös kihívásokra, hanem az Európai Unióban az álmainkat is keressük.
Nem azért vagyunk az Európai Unió tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg erre a legkisebb esély van, addig harcolni fogunk ezért az Európáért. Egy sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és az elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz
– fogalmazott.
A miniszter előadását követő eszmecserében többek között német, svéd, lengyel, litván, lett és észt felszólalók élesen bírálták a magyar kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját és Orbán Viktor miniszterelnöknek a soros EU-elnökség átvételét követő „békemisszióját” is.
Az is többektől kritikát kapott, hogy a magyar kormányfő hétfőn hivatalos látogatásra indult Georgiába, illetve hogy már azelőtt gratulált a választási győzelemhez a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia pártnak, mielőtt még a végleges eredmények megszülettek volna.
Bóka János a felszólalásokra adott válaszában leszögezte: a magyar kormány nagyon sokszor elmondta, hogy a háborúban Oroszország az agresszor, és hogy kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarország azonnal és feltétel nélkül megnyitotta a határait az Ukrajna felől érkező menekültek előtt, és eddigi történelmének a legnagyobb humanitárius segítségnyújtó akcióját indította el, nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna területén is.
– Nem verjük nagydobra, de mégis megteszünk mindent, hogy segítsünk Ukrajnának – fogalmazott. Jelezte: Ukrajna villamosáram-hálózata azért nem omlott össze, mert Magyarországon keresztül kapja az importált elektromos áram több mint negyven százalékát, és az Ukrajna által használt dízelüzemanyag több mint húsz százalékát is magyar forrásból szerzik be. Arra is kitért: a magyar elnökség vezetésével fogadták el a legutóbbi pénzügyi támogatást Ukrajna számára, és folytatódnak azok a megbeszélések is, hogy segítsenek Ukrajnának átvészelni a telet. A magyar elnökség készen áll előremozdítani az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos folyamatot is – tette hozzá.
Az Ukrajnával kapcsolatos győzelmi stratégiáról viszont azt mondta: ahhoz, hogy győzzünk, nem elegendő az, hogy többet teszünk, hanem valami mást kell tennünk. Szerinte erről nyílt politikai beszélgetésre van szükség, nem csak politikai kommunikációra.
Az Európai Unió és Kína kapcsolatáról szólva úgy vélte: van lehetőség egy kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködésre Kínával. A Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági ügyeket politikailag motiváltnak nevezte, leszögezve, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett az európai értékek mellett.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
