Maia Sandu, az EU-párti államfő, az eredményt drámai beszédében külföldi beavatkozás eredményeként definiálta, külön kiemelve az orosz befolyás szerepét. Sandu „példátlan támadásnak” nevezte a demokrácia ellen azt, hogy bizonyos külföldi körök szavazatokat vásárolhattak fel, amelyek befolyásolhatták a népszavazás kimenetelét.
Ilan Shor, egy orosz területen élő moldovai üzletember korábban nyíltan kijelentette, hogy pénzzel ösztönözné a választókat, hogy nemmel szavazzanak vagy tartózkodjanak. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov tagadta a vádakat, és bizonyítékok bemutatását követelte Sandutól,
míg Sandu kormánya állítja, hogy háromszázezer szavazatvásárlási kísérlet történt, amit példátlan mértékű csalásnak nevezett.
Eközben az elnökválasztás is nehezen kiszámítható fordulatokat hozott. Sandu ugyan a szavazatok 41 százalékával a legtöbb voksot szerezte meg, de jelentős kihívások elé néz a novemberi második fordulóban. Aleksandr Stoianoglo, a Szocialista Párt támogatottja, 27 százalékos eredményével a második helyet szerezte meg, ami az elemzők szerint a vártnál sokkal erősebb támogatottságra utal. Ezzel a második forduló előtt egy potenciális koalíció rémképe is megjelent Sandu előtt, mivel a többi jelölt feltehetően egyesíti erőit ellene.
Moldova sorsa az EU és Oroszország között
A választások eredménye kritikus jelentőséggel bír Moldova számára, hiszen az ország az EU-val való szorosabb kapcsolatok és Oroszország között lavírozik. A referendum bár jogilag nem kötelező erejű, mégis hatásos eszköz volt arra, hogy az ország jövőbeni irányvonalát meghatározza, amely most bizonytalanabbá vált, mint valaha.
Moldova jelenleg is tárgyalásokat folytat az EU-val az esetleges csatlakozásról, és a következő hónapok politikai változásai döntő szerepet játszhatnak ezen folyamatokban.
A népszavazás ugyanakkor a moldovai társadalom mély megosztottságára is rávilágított. Az ország fiatal generációja hangosan fejezte ki az EU-tagság iránti támogatását, jobb gazdasági lehetőségekért és politikai stabilitásért kiáltva. Az idősebb, Moszkva felé húzó rétegek ellenállása pedig fokozza a belpolitikai feszültséget.
A jelenlegi állás szerint Sandunak igazi küzdelemre kell készülnie, hogy megőrizze elnökségét és egyben biztosítsa Moldova európai irányvonalát, miközben az ország a nagyhatalmi geopolitikai játszmák kereszttüzében áll.
Az EU-tagság melletti kampány és a jövő kihívásai
Maia Sandu erőteljes kampányt folytatott az EU-csatlakozás mellett, ahol az uniós integráció előnyeit hangsúlyozta – beleértve a gazdasági fejlődést, a politikai stabilitást és a korrupció előtti szigorú fellépést. Sandu szerint az uniós tagság elengedhetetlen Moldova számára, hogy megerősítse demokratikus intézményeit és biztosítsa az ország helyét Európa szívében.
Az elmúlt hónapokban Sandu kormányának fő célja az volt, hogy átfogó reformokat hajtson végre a jogállamiság terén, ami Moldova uniós csatlakozási törekvéseinek alapfeltétele. Az EU-hoz közeledés azonban nemcsak politikai, hanem társadalmi kihívások elé is állítja Moldovát. A lakosság jelentős része még mindig kötődik a posztszovjet hagyományokhoz és az orosz befolyáshoz, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mi várható a második fordulóban?
Az elnökválasztás novemberi második fordulója előtti időszak döntő fontosságú lesz. Sandunak és csapatának nemcsak az EU-párti tábor összefogását kell megőriznie, hanem meg kell győznie a bizonytalan szavazókat is arról, hogy a Nyugat felé való közelítés az ország érdeke. Ezzel szemben
Stoianoglo és az oroszpárti erők valószínűleg minden lehetséges eszközt bevetnek, hogy megnyerjék a választók bizalmát, akiket az oroszbarát retorikával próbálnak meggyőzni.
A kampány folytatódik, és a világ szeme továbbra is Moldován van. Az EU továbbra is támogatja Sandu kormányát reformtörekvéseiben, ám a politikai instabilitás veszélye továbbra is fennáll. Az elkövetkező hetekben nemcsak a moldovaiak, hanem az egész régió számára kiemelkedő jelentőségű döntés fog születni arról, hogy az ország melyik irányba fordul – az európai integráció felé, vagy esetleg vissza a keleti blokk felé, Oroszországgal a háttérben.
Borítókép: Moldovai lakosok az ország és EU zászlójával a kezükben (Fotó: AFP)
