Így változik a világ, ha Putyin beváltja az orosz fenyegetést

Az orosz elnök azzal fenyegetőzik, hogy létfontosságú nyersanyagok exportját fogja blokkolni. Az urán, a titán és a nikkel például olyan nagyhatalmaknak is kulcsfontosságú, mint például az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Nem véletlen, hogy Putyin az uránt említette először. A Roszatom állami tulajdonú orosz vállalat birtokolja az atomerőművek üzemeltetéséhez szükséges dúsított urán világpiacának több mint 40 százalékát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP

A nukleáris energia kulcskérdés a világgazdaság szempontjából (Fotó: Anadolu via AFP)

A Roszatom mellett két európai cég, az Urenco és az Orano is nagy mennyiségben dúsít uránt. Mindkettő bővíti kapacitását, hogy növelje a fontos amerikai piac ellátását. Ha ez sikerül, akkor az Egyesült Államok körülbelül öt éven belül nélkülözheti az orosz szállítást, az EU pedig valamivel később – mondja Dmitrij Gorcsakov, a Bellona nukleáris szakértője, egy nonprofit szervezet, amely a fenntartható környezetvédelmi politikát támogatja különböző ipari ágazatokban.

Képmutatás felsőfokon: megkerülik a szankciókat

Az amerikai vállalatok az utóbbi időben több dúsított uránt importálnak Kínából. Bár ez feltehetően továbbértékesített urán Oroszországból, amely 2022 óta jelentősen növelte a legfontosabb kereskedelmi partnerének, Kínának történő szállításokat.

Ez azt mutatja, hogy a szankciók ellenére az orosz nyersanyagok más csatornákon keresztül továbbra is eljuthatnak az amerikai piacra.

Az oroszországi titángyártás szinte kizárólag az Urál hegységben található VSMPO-Avisma vállalat kezében van. Ez a vállalat állítja elő a világ titánszivacs-termelésének mintegy 15 százalékát, amelyből titániumötvényeket készítenek, amelyet széles körben használnak a repülőgépipar, az autóipar, az orvostechnika és a vegyipar alkatrészeinek gyártásához. Összehasonlításképpen, a világ rendelkezésre álló titánszivacs több mint felét Kínában, valamivel kevesebb mint negyedét Japánban, és alig tíz százalékát Kazahsztánban állítják elő.

Kényes téma a repülőgépipar

A Roszatomhoz hasonlóan a VSMPO-Avismát is érintik az amerikai szankciók, bár az uniós szankciók nem. Az orosz–ukrán háború előtt a VSMPO-Avisma fő külföldi vevői az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalat és európai versenytársa, az Airbus voltak. A VSMPO-Avisma a Boeing titánszükségletének mintegy harmadát, az Airbus igényeinek pedig több mint felét fedezte. A Boeing azonban a háború kitörése után, 2022 tavaszán bejelentette a VSMPO-Avismával való együttműködés megszűnését, és az Airbus is követte a példáját ugyanezen év decemberében.

Az amerikai vállalatok azonban bizonyos feltételek mellett együttműködhetnek a VSMPO-Avismával. Az orosz céggel szembeni kanadai szankciók kivételt is tesznek, például a Bombardier és az Airbus repülőgépgyártók esetében. A Boeing számos beszállítója, köztük a francia Safran alkatrészgyártó és a brit Rolls-Royce hajtóműgyártó továbbra is Oroszországból szerzi be a titánt. Az Airbus legalább 2023 novemberéig megtette ezt (az ImportGenius adatbázisából származó újabb kereskedelmi adatok még nem állnak rendelkezésre). A VSMPO-Avisma Európába irányuló kivitele 2023-ban 345 millió dollárt tett ki, szemben az előző évi 370 millió dollárral. 

A feje tetejére állította a repülőgépipart az orosz–ukrán háború (Fotó: NurPhoto via AFP)

Az EU-val ellentétben az Egyesült Államok könnyebben csökkentheti az Oroszországtól való függőségét, mert vannak olyan vállalatai, amelyek feldolgozzák az importált titánszivacsot – magyarázza Andy Home fémipari szakértő, a Reuters hírügynökség rovatvezetője. Az Európai Unió tehát egyre inkább az Egyesült Államoktól függ a titánellátást illetően, ami ellentmond a kritikus nyersanyagokról szóló, idén elfogadott uniós törvénynek. Egyelőre azonban az EU-nak nincs más választása.

Mi lesz a nikkellel?

A világ egyik legnagyobb nikkeltermelője, az orosz Norilsk Nickel vállalat egy ideig megúszta a szankciókat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csak egy hónapja vezetett be korlátozásokat, az EU pedig még mindig nem tette meg. Ennek ellenére a vállalat exportja megváltozott a háború kitörése után. 2021-ben a Norilsk Nickel értékesítésének több mint ötven százalékát Európa adta, Észak- és Dél-Amerika további 16 százalékot, Ázsia pedig százalékot. 2023-ban Európa részesedése 24 százalékra csökkent, Észak- és Dél-Amerika pedig tíz százalékra esett vissza. Ázsia részesedése viszont 54 százalékra emelkedik.

A piacnak ez a nyugatról keletre való áthelyeződése nem az egyetlen kihívás az orosz vállalat számára. A nikkel iránti kereslet az elmúlt években meredeken emelkedett, mivel az elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak gyártásához szükséges.

Ez, valamint a szankcióktól való félelem áringadozáshoz vezetett. Ma az ár alacsonyabb, mint az oroszok ukrajnai inváziója előtt volt, részben Indonéziának köszönhetően, amely Oroszországnál lényegesen nagyobb nikkellelőhelyekkel rendelkezik, és váratlanul belépett erre a piacra. A Norilsk Nickel kilátásai ezért bizonytalanok – írja Andy Home a Reuterstől.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)