Kína Tajvant területének szerves részének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal kíván újraegyesíteni. Peking és Tajpej között 2016 és Caj Jing-ven elnök tajvani elnöki kinevezése, majd 2024-ben utódja, Laj Csing-tö elnökké választása óta elmérgesedett a viszony.
Kína rendszeresen azzal vádolja őket, hogy mélyíteni akarják a sziget és a szárazföld közötti kulturális szakadékot. Válaszul Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül. Október közepén Peking nagyszabású manővereket szervezett rekordszámú katonai repülőgéppel és hajóval, néhány nappal Tajvan nemzeti ünnepe után. A Liaoning, Kína legrégebbi repülőgép-hordozója ez alkalommal a dél-japán Jonaguni sziget közelében, Tajvantól keletre lévő vizeken hajózott, és a japán kormány főtitkárhelyettese, Aoki Kazuhiko szerint repülőgépek szálltak fel róla.
A hétvégén egy amerikai és egy kanadai hadihajó áthajózott a 180 kilométer széles Tajvani-szoroson, hogy megerősítsék a szoros nemzetközi vízi útvonal státuszát.
Peking elítélte az átkelést, mondván, hogy az megzavarta a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását. Az 1949-es pekingi kommunista hatalomátvétel és a tajvani nacionalista kormány menekülése óta a szoros politikailag elválasztja a 23 millió lakosú, ma már demokratikusan kormányzott szigetet a Kínai Népköztársaságtól.
Borítókép: Kína harci repülőgépeket és hadihajókat vetett be Tajvan bekerítésére október 14-én
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!