Kínai repülőgép-hordozó haladt át a Tajvani-szoroson

A tajvani hatóságok szerdán közölték, hogy figyelemmel kísérik egy kínai repülőgép-hordozó áthaladását a Tajvani-szoroson.

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Keleti Hadszíntér Parancsnoksága által 2024. október 14-én kiadott, kézbesített videofelvételen látható egy kínai katona, amint távcsövet használ egy kínai hajón a „Joint Sword-2024B” hadgyakorlat során, amelyet Kína Tajvan körül hajtott végre. Kína harci repülőgépeket és hadihajókat vetett be Tajvan bekerítésére október 14-én, a Peking szerint a gyakorlatok célja, hogy „szigorú figyelmeztetést” küldjön az önrendelkezési joggal rendelkező sziget „szeparatista” erőinek. Peking nem zárta ki az erő alkalmazását Tajvan ellenőrzése alá vonása érdekében, és a hétfői gyakorlatok az elmúlt két év során a negyedik nagyszabású hadgyakorlatot jelentik. Fotó: AFP

Egy héttel a rekordszámú repülőgépet érintő katonai bekerítési manőverek után, és egy nappal azután, hogy a sziget közelében éles lőszerrel végeztek gyakorlatot, a tajvani védelmi miniszter bejelentette, a Liaoning nevű repülőgép-hordozó áthaladt azon a tengeri sávon, amely hetven éve áll a feszültségek központjában. 

Aktívan figyelemmel kísérjük

– mondta Wellington Koo tárcavezető újságíróknak. 

Tajvan kínai blokádja háborús cselekmény lenne, és messzemenő következményekkel járna a nemzetközi kereskedelemre nézve

– mondta Wellington Koo védelmi miniszter.

A real Chinese blockade of Taiwan would be an act of war and have far-reaching consequences for international trade, Defense Minister Wellington Koo said after drills by China last week practiced such a scenario https://t.co/XR5G1BMPPh

— Reuters (@Reuters) October 23, 2024

Kína, amely a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti, az elmúlt öt évben szinte naponta rendezett katonai tevékenységeket a sziget körül, beleértve a blokádokat és a kikötők elleni támadásokat gyakorló hadgyakorlatokat. A tajvani kormány elutasítja Peking szuverenitási igényeit.

Kína Tajvant területének szerves részének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal kíván újraegyesíteni. Peking és Tajpej között 2016 és Caj Jing-ven elnök tajvani elnöki kinevezése, majd 2024-ben utódja, Laj Csing-tö elnökké választása óta elmérgesedett a viszony.

Kína rendszeresen azzal vádolja őket, hogy mélyíteni akarják a sziget és a szárazföld közötti kulturális szakadékot. Válaszul Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül. Október közepén Peking nagyszabású manővereket szervezett rekordszámú katonai repülőgéppel és hajóval, néhány nappal Tajvan nemzeti ünnepe után. A Liaoning, Kína legrégebbi repülőgép-hordozója ez alkalommal a dél-japán Jonaguni sziget közelében, Tajvantól keletre lévő vizeken hajózott, és a japán kormány főtitkárhelyettese, Aoki Kazuhiko szerint repülőgépek szálltak fel róla. 

A hétvégén egy amerikai és egy kanadai hadihajó áthajózott a 180 kilométer széles Tajvani-szoroson, hogy megerősítsék a szoros nemzetközi vízi útvonal státuszát. 

Peking elítélte az átkelést, mondván, hogy az megzavarta a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását. Az 1949-es pekingi kommunista hatalomátvétel és a tajvani nacionalista kormány menekülése óta a szoros politikailag elválasztja a 23 millió lakosú, ma már demokratikusan kormányzott szigetet a Kínai Népköztársaságtól.

Borítókép: Kína harci repülőgépeket és hadihajókat vetett be Tajvan bekerítésére október 14-én