Október 15-én Kína rekordszámú katonai repülőgépet vetett be Tajvan körül, ezzel új szintre emelve a katonai feszültséget a térségben. A tajvani védelmi minisztérium (MND) tájékoztatása szerint 153 repülőgép szelte át a Tajvani-szoros középvonalát, és számos hadihajó is részt vett a hadgyakorlatokban, amelyek célja Kína szerint figyelmeztetés volt a Tajvan függetlenségét szorgalmazó erők ellen. Az MND által kiadott jelentés szerint a hadgyakorlatok 25 órán át zajlottak, és több repülőgép belépett Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ), amely ugyan nem minősül hivatalos légtérnek, de a védelmi vonal szempontjából stratégiai fontosságú.
Különösen aggasztó, hogy a kínai harci gépek több mint száz alkalommal repültek át a középvonalon, amit Kína már nem ismer el, de amely korábban a szoros de facto határvonalaként funkcionált.
Tajvan miniszterelnöke, Cso Jung-tai kijelentette, hogy Kína provokatív lépései nemcsak Tajvan biztonságát veszélyeztetik, hanem a teljes régió békéjét is.
Az előzetes figyelmeztetés nélküli hadgyakorlatok nemcsak Tajvant, hanem a nemzetközi légi és tengeri közlekedést is komolyan veszélyeztetik
– tette hozzá. A Pentagon is aggodalmát fejezte ki a hadgyakorlatok destabilizáló hatása miatt, és felelőtlennek nevezte Kína lépéseit, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget a térségben. Az Egyesült Államok és szövetségesei már régóta figyelik Kína hadgyakorlatait, amelyek egyre gyakoribbak és intenzívebbek.
Kína azon szándéka, hogy nyomást gyakoroljon Tajvanra és a nemzetközi közösségre, azonban fordítva sült el. Tajvan és számos ország a nemzetközi szolidaritás fokozódását tapasztalja Kína expanzionista politikájával szemben. Kuan Bi-ling, a parti őrséget irányító tajvani Óceánügyi Tanácsának vezetője szerint a kínai katonai nyomásgyakorlás csak erősíti a nemzetközi támogatást Tajvan felé, és ezzel Peking ellenállásba ütközik.
Kína állítása szerint hadgyakorlatainak célja, hogy figyelmeztetést küldjön a szeparatista erőknek, különösen azt követően, hogy Tajvan új elnöke, Laj Csing-te október 10-én elhangzott nemzeti napi beszédében megerősítette Tajvan szuverenitását és Kína területi igényeivel szembeni ellenállását. Lai hangsúlyozta, hogy Tajvan nem alárendeltje Kínának, és csak a tajvani nép dönthet saját jövőjéről.
A hadgyakorlatok, amelyek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg összes haderőnemét, köztük a légierőt, a haditengerészetet és a rakétaerőket is bevonták, azt a célt szolgálják, hogy Peking nyomást gyakoroljon Tajvanra, miközben próbálja normálissá tenni a hadgyakorlatok rendszeres végzését a szigeten.
Miközben Kína hadgyakorlatai egyre közelebb kerülnek Tajvan partjaihoz, az aggodalom nő a sziget válaszlépéseinek gyorsaságával kapcsolatban. A tajvani kormány azonban hangsúlyozza, hogy képes megvédeni magát, és figyelemmel kíséri Kína minden lépését.
Borítókép: A tajvani haditengerészet hajói manővereznek az észak-tajvani Csilung (Keelung) katonai kikötőjében (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)
